Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Papp Kinga: "Louis seize" ülőgarnitúra restaurálása
Műtárgyvédelem 35 cia ébéniste-ek műhelyeiben már mindenütt az új ízlés szerint készültek a bútorok. A kényelmes rokokó bútortípusok (komód, íróasztal, fotel) továbbélnek, de formai átalakuláson mennek át. Eltűnik a bútortestek ívelt tömege, a lábak kiegyenesednek, a gazdag marketeria (intarzia) ornamensei geometrikussá, az applikált bronzveretek szimmetrikussá válnak. XVI. Lajos és osztrák felesége, Marie Antoinette trónra kerülésével (1774) sok német neves műbútorasztalos - pl. Adam Weisweilee és Jean Henri Riesener is - királyi megbízás reményében Franciaországba költözött. A forradalmat megelőző években ők szállították a királyi házak rokokó és klasszicista stílusú bútorait. Gazdag, divatos, luxuskivitelű bútorokat készítettek a főúri előkelőségeknek és európai uralkodóknak.1 1774-ben Riesenert nevezték ki az ébéniste du roi (királyi díszbútor-asztalos) posztjára. Ekkor bútorozták újra Marie Antoinette St. Cloud-i és compiegne-i palotáit, ver- sailles-i és fontainebleau-i lakosztályait — ez a korszak a stílus virágkora. Az 1789-es francia forradalom előtt az angol ízlés is érzékelhető a francia bútorokon.2 A „Louis seize” stílus (1755-1789) a francia forradalomig tartott. A forradalom után a bútorkészítő céhek felbomlottak, és ennek következtében a francia bútorok minősége hanyatlani kezdett. Miután a nemesség guillotine áldozatává vált, és a háború következtében az ország elszegényedett, az igényes, jó minőségű bútorok piaca sorvadni kezdett. A bútorok formája leegyszerűsödött, inkább csak furnérral és nem intarziával díszítették őket. A háború miatt nehezen lehetett egzotikus fafajtákat importálni, ezért a bútorművesek gyakran helyi gyümölcsfákból dolgoztak. Az új rend pártfogolta a klasszicizmust, így az mind a direktórium, mind az ezt követő konzulság időszakában tovább élt (directoire 1789-1804). Csak Napóleon 1804. évi hatalomra kerülésével váltak ismét divatossá a jó minőségű, dúsan díszített bútorok (empire 1804-1830). Európa és Magyarország érzékenyen és gyorsan reagált a stílusváltásra. A bútor- művesség terén az eszmény Párizs és London, ahonnan mintakönyvek érkeztek, melyek felgyorsították a bútordivat terjedését. A kiadványok a képek mellett méreteket, útmutatásokat is tartalmaztak, ezek segítségével bármelyik műbútorasztalos könnyűszerrel elkészíthette az egyes bútorokat. Ilyenek voltak Jacob Roubo (1772), valamint az orléans-i herceg építészének és szobrászának, Victor Louis-nak és Jean-Louis Prieur-nek széktervei (1760-as évek), vagy az angol belsőépítész Robert Adam (1770) mintakönyve is (2. kép). Németországban a klasszicista stílust Abraham és David Roentgen népszerűsítette, megbízóik kizárólag udvari körökből kerültek ki.3 Kezdetben a bútorok a XVI. Lajos stílushoz hasonlítottak, jóllehet arányaikon módosítottak. Az 1780-as évek közepétől azonban a bútorformák könnyedebbek, finomabb vonalvezetésűek és kevésbé díszesek lettek. 1 Miller, J.: Képes bútor enciklopédia, Geopen Könyvkiadó London, 2006.136. p 2 Payne, C.: A bútor in Sotheby’s enciklopédia, Park Kiadó Budapest, 1997. 86. p 3 Miller, J.: Képes bútor enciklopédia, Geopen Könyvkiadó London, 2006.140. p 170
