Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tóth Edina: Kínai alakos üveg restaurálása
Tóth Edina * Kínai alakos üveg restaurálása amelyek kínai alakot ábrázolnak. Ezek a termékek tökéletesen hasonlítanak a miskolci Buttykai-féle kőedénygyár „/1/838” feliratú porcelán termékeire, amelyekből két darabot őriz a miskolci Herman Ottó Múzeum. Valószínű, hogy a kínai alakos termékek formáit Schir József öccse, András készítette, aki egyben a Buttykai-gyár formakészítő szakmunkása volt. A 30 cm magasságú fehér és zöld színű, gyakran zománcfestéssel díszített termékek csak megyénk területén ismertek és itt kerültek elő a legnagyobb számban is. Nem lehet véletlen az, hogy Schir András 1838-ban, készíthette bátyjának ezt a formát. Az üvegpalackokat rendszeresen likőrös üvegnek használták és változatos díszítésük, de állandó formájuk közkedveltségre utal.”4 1. kép. Kínai alakos palacküveg, 19. század eleje. Fig. 1 Glass flask with Chinese figure, first half of the 19th century. A tárgy leírása A tárgy színes zománcfestékkel festett, kék, zöld vörös, és az arcon fehér színekkel; a szem, a szemöldök és a bajusz kontúrosan festett, így kivehető a jellegzetes kínai vonás. A ruhán népi motívumos díszítések vannak, háromszirmú virág, és a ruha alján sorminta. Található a tárgyon egy „DK” monogram is. Ugyanez a monogram lelhető fel a Herman Ottó Múzeum Történeti gyűjteményében lévő ép kínai alakos palackon is. A történész szerint ez a készítő nevének monogramja lehet. A palack oldalán a két formarész érintkezésénél összeillesztés után nyom maradt, ahol távozhattak a fúvás alatt keletkező gázok és vízgőz. Az üveg aljáról pattintással távolították el róla a ragasztó vasat, ennek következtében a termék alján egy kagylós törési felület keletkezett. Ez a termék köldöke. Az üvegpalack a szakirodalom szerint likőrös üvegként funkcionált. Állapotfelmérés A tárgy töredékes állapotban került hozzánk. Az üveg 11 db-ban volt, ebből a törzs alsó- és fej része egy-egy egész töredékben, a köztes darabok pedig 9 db-ban. A külső és belső felületek erősen szennyezettek voltak, a törésfelületek állapotát 4 Veres 1978, pp. 36-69. 157
