Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tóth Edina: Kínai alakos üveg restaurálása
Műtárgyvédelem 35 a Bükk-hegység répás nevezetű erdejében helyezkedett el, Üjhutától 9 kilométerre, nyugatra. Ez a terület kedvező volt egy üveghuta kiépítésére, mert közelében patakok folytak, amelyek vízi energiáját felhasználva lehetett a törőmalomban az alapanyagokat előkészíteni, továbbá a közel lévő Gyertyán-völgyben könnyen bányászható nyersanyaglelőhelyek voltak. 1766-1776 között Répás már lakott település volt, így egy üveghuta létrejöttében fontos szerepet játszott. Szlovák erdőmunkások éltek itt, akik miután kitermelték a Fazola-féle vasgyár építéséhez szükséges fát, a települést pusztán hagyták, és így az üveghuta számára utak és épületek álltak rendelkezésre. Az üvegkészítők már 1790-ben Répáshutának hívták a települést. A 19. század elején a visnyói üveghuta mellett már csak a répáshutai üzem működött. Akkor ez volt a koronauradalom egyetlen üveghutája. Az ó- és újhutai üveggyártás emlékét a települések nevei őrizték meg. Répáshuta lakosságának az üveggyártás nem nyújtott biztos megélhetési forrást, ezt bizonyítja, hogy a bérlők gyakran cserélődtek, mivel egymás után, rövid időn belül csődbejutottak. 1790-1805 között Stuller János, 1806-1810 között Vajda János és végül 1811-1813 között Stuller József vette át az üzemet. Stuller József több próbát tett az üvegkészítés fejlesztésére, de ezek többnyire sikertelenül végződtek. Elmondások alapján a répási üveghuta a mai általános iskola helyén állt. 1890-ben itt volt a régi oktatási intézmény is, ahova már a gyertyánvölgyi üveghutából is ide jártak a gyerekek.2 Az erdőterületek kimerülése után a répáshutai üzemet végül 1834-ben Gyertyán-völgybe telepítették, amikor is Schir József újhutai lakos megvásárolta azt teljes felszerelésével együtt, Stuller József özvegyétől.3 Stuller már 1830-ban szerette volna felépíteni a gyertyán-völgyi gyártelepet. Walthier Jakab pesti üvegesmester jelentős pénzösszeggel járult volna hozzá a vállalkozáshoz, de tervét az 1831. évi kolerajárvány meghiúsította. A répáshutai üveggyártás csak egyike maradt azoknak a kísérletezéseknek, amelyek a bükki üvegipar fejlesztésére, újjáélesztésére irányultak. Az üveghuták termékei A bükki üveghuták termékei legnagyobb részt fúvott, közönséges parasztüvegek, melyeknek formái, díszítő módjai sok éven át változatlanok maradtak. Ezért nehéz egy-egy tárgyról eldönteni, hogy 18. vagy 19. században készült. A huták termékei más magyarországi üzemek termékeihez hasonlóan négy csoportba oszthatók funkciójuk alapján. Az első csoportba a tárolóedények sorolhatók. A másodikba az ivóedények, végül a vegyes rendeltetésű, és a különleges rendeltetésű üvegek. „A bükki üveggyártás legjellegzetesebb termékei a kínai alakos palacküvegek és a kancsók (1. kép). Miskolcon és környékén nagy számban találhatók olyan hutatechnikával készült palacküvegek, 2 Offertáler Lajos személyes közlése. 3 Veres 1995, pp. 11-40. 156
