Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kürtösi Brigitta: Aquincumi mozaikpadló-töredék restaurálása és vizsgálatai
Aquincumi mozaikpadló töredék restaurálása és vizsgálatai Kürtösi Brigitta A geometrikus padlómozaik töredék az aquincumi Helytartói Palota 8. számú terméből származik. A legújabb kutatások alapján a Kr. u. 3. század elejére datálható.1 Kr.u.106-tól Aquincum az újonnan létesített Pannónia Inferior tartomány közigazgatási központja volt. A mai Hajógyári szigeten, a Kis-Duna partján emelkedett a Helytartói Palota, melyet valószínűleg híd kötött össze a szárazfölddel, a mai Óbudával. A fallal övezett palota keleti szárnyán helyezkedtek el a reprezentációs helyiségek, középen a fogadóteremmel, melynek két oldalán szimmetrikus elrendezésben követték egymást a padlófűtéssel ellátott termek. A legkorábbi épületek a 2. század elejéről származnak, amikor a későbbi császár, Hadrianus volt Alsó-Pannónia első helytartója. A 3. század utolsó harmadában, a Duna vízállásának megemelkedése miatt voltak kénytelenek elhagyni az impozáns, falfestményekkel és mozaikpadlókkal díszített palotát. Az aquincumi palota keleti szárnyának geometrikus mozaikpadlói minden esetben rendelkeznek kerettel, amely vagy egyszínű, vagy küszöbmintákkal tagolt. A központi mező díszítő motívumai pedig szabályosan ismétlődnek, minden irányban folytathatóak. A mozaik töredék a keleti szárny legészakibb, négyszög alaprajzú termének belépőjét díszítette. A 8-as helyiség padlóját egy nagy mészraktár építése 1. kép. Az archív felvétel 1941-ben készült, még a kiemelés előtt mutatja a mozaikot. Az ezt követő években az ásatási állapothoz képest kiegészítések történtek, amit Szilágyi János régész 1945-ös publikációja is alátámaszt. Fig. 1 Archive photo showing the mosaic before removing taken in 1941. In the following years some completions were made compared to the excavated condition as it is confirmed in János Szilágyi’s publication from 1945. 1 Havas Zoltán: Az aquincumi helytartó székhely tégla építészete, PhD értekezés, 2010, p. 17, p.20. „A keleti szárnyon a 3. és 5. helyiség ép mozaikpadlója alatt, annak felszedése után bélyeges téglákat találtak, melyeket a megsüllyedt hypocaustum oszlopok kiegészítésének, szintre hozásának céljából építettek be. Ezek közt COH VII BR AN bélyegű téglákat is felhasználtak (SE 50025, SE 50138). Ez, figyelembe véve a keleti szárny mozaikjainak vitathatatlanul egységes jellegét, a teljes mozaik sorozatot a III. periódusra keltezi. Lényegében tehát Wellner István felvetései a mozaikok keltezésével kapcsolatban rétegtani alátámasztást nyertek.” „A cohors VII. Breucorum Antoniniana és a cohors I. Ulpia Pannoniorum Antoniniana téglái 198-222 között készültek.49 A periódushoz köthető nagyarányú építkezések tehát ekkor, illetve ezt az intervallumot követően történhettek.” 113
