Műtárgyvédelem, 2010 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kürtösi Brigitta: Aquincumi mozaikpadló-töredék restaurálása és vizsgálatai
Műtárgyvédelem 35 2. kép. Átvételi állapot (2008). Fig. 2 Initial condition (2008). céljából megsemmisítették anélkül, hogy értesítették volna a szakembereket; tudjuk meg Szilágyi János 1945-ös publikációjából2 (1. kép). Ikonográfiái szempontból nemcsak formailag, de jelentésében is összetett motívum szerepel a mozaikpadló részletén. A négy peltából álló örvény-minta közepén kettős fonatú Salamon-csomó látható. Ez a dupla változat ritka, a szimpla forma viszont nagyon elterjedt az egész Római Birodalom területén, de más kultúrák által is közkedvelt volt keleten és nyugaton egyaránt. A Salamon-csomót a bölcsesség, az örökkévalóság, a halhatatlanság szimbólumaként említik. Láthatatlan kezdete és vége miatt a kozmikus körforgás jelképe is. Önmagukból kiinduló és önmagukba visszatérő formák. Kettősséget hordoznak, egyszerre pozitív és negatív erőt is szimbolizálnak, egymást kiegészítve. A színes szalagszerű minták folytonos áramlása időmetaforaként is értelmezhető. A Római Birodalomban a Kr. u. 1. századtól tűnt fel a mozaikokon. Eredetét a mezopotámiai népek formakincsében megtalálható szövevényes kígyómotívumokra vezetik vissza.3 Az aquincumihoz hasonló csomót a Kr. u. 3. századi desenzanoi római villa perisztiliumának padlóján láthatunk még. A töredék (2. kép) a BTM Aquincumi Múzeumának mozaikraktárában állt a többi 40-es, 50-es években felszedett mozaikpadló részlettel együtt. Felvételkor 11-14 cm vastag betonba ágyazták, súlya a beton installációval együtt 500-600 kg is lehetett. Felszabdalva és legtöbbször betontálcákba öntve kerültek ki a mozaikok eredeti környezetükből. Ez a módszer bármilyen körülmények között könnyen és gyorsan megvalósítható megoldásnak számított, kis költséggel, viszont a vasalt betontálcák deformálódása miatt a műtárgyon mikrorepedések képződnek és elválások is elindulnak. Hátrányuk nagy keménységük és súlyuk mellett az irreverzibilitás, 2 Szilágyi János: Az aquincumi Helytartói Palota, in: Budapest Régiségei XIV., 1945, pp. 42-108. 3 Umberto Sansoni: II Nodo di Salomone - Simbolo e Archetipo d’Allenza, Edizione del Centro, 1998 114
