Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Kovács Petronella: Zsugorodási hőmérséklet - a bőrök lebomlási fokának értékmérője
Kovács Petronella • Zsugorodási hőmérséklet - a bőrök lebomlási fokának értékmérője hez képest meglepően jó eredményeket hozott. A megvizsgált 13 közül egy juh és egy kecskebőr borítás, valamint a fókabőr és az azzal bevont láda juhbőrből készült porfogói mintáinak pH értékei feleltek meg az ideális pH 5 értéknek (1. táblázat). Mindkét láda vas applikációkkal díszített. Hasonlóan jó értéket mutatott egy réz- motívumos láda két mintája (pH 5 és pH 5-5,5), azonban mindkettő a borjúbőr porfogóból származik, így az oldalak és a tető bőrborításának kémhatását nem ismerjük. Három további - közülük kettő vasdíszítményű - láda bőrborításából vett mintákon megközelítően jó pH értékek - 4-4,5, 4,5-5,5 és 4-5,5 - voltak mérhetők. A legrosszabbnak három, az 1970-es években múzeumi raktárban beázást szenvedett láda növényi cserzésű bőrmintáinak pH értékei — 3-4,5 - bizonyultak. Ezek közül az egyikről, a korábban valószínűleg valamilyen savas fémtisztító illetve passziváló szerrel kezelt ónozott vas zár mellől vett minta még ennél is alacsonyabb 2,5-3 pH-jú volt. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy ugyanakkor az utóbbi tárgycsoportba tartozó egyik tárgy, nagyon rossz állapotú, megkeményedett, timsós cserzésű, szőrös borjúbőr borításának mintái 5-ös pH-t mutattak. A rostokon végzett ún. berlini kék reakción alapuló vastartalom vizsgálat eredményeképpen kiderült, hogy a vasdíszítményű ládák mindegyikének, a rézből készült motívumokkal díszítettekének pedig a vasveretek mellől vett mintái vasat tartalmaznak. A vas és réz korróziós termékek azon kívül, hogy elszínezhetik a bőrt, katalizálják a kollagén valamint a cserző- és zsírozóanyagok oxidációját. Nedves körülmények között a vas korróziós termékei térfogat-növekedés következtében mechanikusan is károsítják a bőrt, szétfeszítve annak rostszerkezetét. A korróziós termékek tehát a bőrborításokba jutva hozzájárulhattak azok romlásához. A mikroszkóp alatt, szobahőmérsékletű desztillált vízben végzett enyvesedés próba során a rostok mozgása, zsugorodása, hirtelen erős duzzadása, ami a denaturá- lódásukat jelezte volna, egyik esetben sem következett be, vagyis a vizsgált bőrök nem érték még el a kritikus enyvesedési határt. A ládák bőrmintáin végzett, fent ismertetett vizsgálatok eredményei (Id. 1. táblázat) nem adtak elegendő magyarázatot a minták mikroszkóp alatt megfigyelt nagyon rossz mechanikai állapotára - mikrorepedések, a barkaréteg lemezes felválása és rostjainak rendkívüli merevsége, törékenysége, esetenként összetömörödése, a rostok gyenge kohéziója, -, ami a jó pH értékek mellett is, a bőrminták lebomlási folyamataira utalt. A bőrök enyhén savas kémhatása öregedésük folyamán növekedő tendenciát mutat, savasabbá válik. Larsen és társai megfigyelték azonban, hogy a bőr által a légszennyezésből felvett kénsav a kollagén oxidációs és hidrolitikus lebomlása során ammónium-szulfáttá alakulhat, aminek következtében a bőr pH értéke emelkedik, semleges vagy lúgos is lehet, ezáltal a savasodás egy idő után mérhetetlenné válik.3 Grabner hasonlóan mért pl I érték nem a minta valós pH értékét fogja mutatni. A savas kémhatás katalizálja a bőr oxidációs lebomlását, ha pedig nedvességet kap, megindul a savas hidrolízis és szétmállik a bőr. Ezért a pH mérési eredményeket a bőr tisztításakor, konzerválásakor figyelembe kell venni. Larsen, R. - Wouters, J. - Chanine, C. - Brimblecombe, R - Calnan, Ch.: Recommendations 85
