Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Séd Gábor - Osgyáni Vilmos - Várbíró Erzsébet: Zsolnay Vilmos emlékművének restaurálása (fém, kőépítmény, kerámia)

Műtárgyvédelem 34

12. fejí>.Fagykárok és rongálás következményei. Fig. 12. The injuries due to the freezing and vandalism.

13. kép. Környezeti szennyeződés okozta károsodások.

Fig. 13. Deterioration caused by the pollution.

14. kép. A páradiffúzió következménye. Fig. 14. The result of the vapour diffusion.

• A terepszint a folyamatos feltöltések miatt a 100 évvel ezelőtti állapothoz képest 50—60 cm-rel megemelkedett. A szobor közveden közelében futó csapadékvíz elvezető és közműrendszer elavult. A rendszeres csőtörések a szobor alatti talaj minőségének romlását, valamint a kerámiát tartó tömör téglabélés folyamatos átnedvesedését eredményezték. A károsodási folyamatok külső jelei egyértelműek voltak.

• A fagyás, olvadás következtében létrejött térfogatváltozások meggyengítették a plutonit burkolat rögzítő habarcsanyagát, ezért a nagyméretű műdarabok kezdtek elmozdulni a helyükről, sőt az alsóbb szinteken belső bordázatukról leválva ki is dőltek (12. kép).

• A város peremrészén korábban hőerőmű működött, ezért a fűtési szezon alatt erősen megnövekedett a levegő kén- és széndioxid tartalma. Ezek az elemek vizes közegben savvá alakulhatnak. A savasodás közrejátszott a habarcs kötőanyag meggyengülésében, de a kerámiák felszínén is egyenetlenséget okozott, melyre lassanként rácementálódott a szennyeződés. A savas közeg nemcsak a habarcsot, a kerámiák felületét, hanem természetesen a fémrészeket is károsította (13. kép).

• A vizes környezet vonzó életteret biztosított az élő szervezeteknek. A hosszú ideig takarás alatt tartott, de a réseken folyamatosan beázó, és így kiszáradni nem tudó emlékmű hiányzó fugaréseiben megtapadt, nedves — poros közegben megindult a mohásodás, és az egyéb növényzet megjelenése.

218