Műtárgyvédelem, 2009 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Séd Gábor - Osgyáni Vilmos - Várbíró Erzsébet: Zsolnay Vilmos emlékművének restaurálása (fém, kőépítmény, kerámia)
Séd Gábor - Osgyáni Vilmos - Várbíró Erzsébet • Zsolnay Vilmos emlékművének restaurálása • Páradiffüzió következményeként á nedvesség az átázott téglamag és a kerámia felszíne között állandó mozgásban volt. A száradó felületeken sók jelentek meg fehér színű kristályok formájában. Ezek a sók (leggyakrabban szulfátok és kloridok) oldott formában szinte minden építő anyagban megtalálhatók, leginkább kapilláris vízfelszívódással kerülnek a falazatba. A víz elpárolgásakor kikristályosodva lerakódnak a pórusokban, a fal felülete felé haladva, növekvő mennyiségben. Erősen nedvszívóak, így a levegő páratartalmából tömegük többszörösét képesek felvenni az említett sók. Az oldódást követő ismételt kikristályosodás lényeges térfogatnövekedéssel jár, ami egy állandóan megismétlődő folyamat, és a falazat roncsolódását eredményezi (14. kép). • Statikai vizsgálatok igazolták, hogy a rendszeresen felázó altalaj, és a forgalom vibrációs hatásai miatt az emlékmű déli irányban 4 cm-t megsüllyedt. Ennek tulajdonítható az, hogy a felépítmény kerámia elemei megfeszültek, elpattantak, és sok helyen több irányban tovább repedtek. Az elemek közötti rideg, cementes, még eredeti fugázat töredezetté vált, elveszítette vízzáró funkcióját. Azonban nemcsak a nedvesség tett kárt az építményben. A kisebb rongálásokon kívül a legsúlyosabb kár a vegyészt mintázó bronzszobor alatti párkányt érte, melyet egy munkagép elszabadult daruzata darabokra tört. Az emlékművön az elmúlt száz év során végzett állagvédelemről, műdarabok cseréjéről, azok javításáról írásos dokumentációt nem találtunk. Egyértelműen látszottak azonban a javítások, pótlások, melyek sima fazekas agyagból készültek, és mivel színük nem egyezett az eredetivel, felületüket színes mázzal vonták be. Rögzítésük a széleken szürke cementhabarccsal történt. Mivel sok elemnek a tartóbordája is hiányzott, ezek elcsúsztak eredeti helyükről, később el is repedtek. A felújítási munkákat megelőző műszaki vizsgálatok a következő eredményeket adták: • Az altalaj minőségi és statikai vizsgálata során agyagos, márgás altalajt találtak. • Vizsgálták a kerámiákat hordozó téglabélés nedvességtartalmát, amely a járószint felett is kifejezetten telített volt. • A fugaanyag cement bázisú volt, amelyet eredetileg barnára színeztek, és durva porcelán őrleménnyel töltöttek fel. • Vizsgálták az eredeti plutonit anyagszerkezetét, valamint az újonnan gyártott plutonit kerámia minták műszaki paramétereit. 15. kép. Elektro-ozmotikus szigetelő rendszer kiépítése. Fig. 15. The building of an Electro-osmotic isolation system. 219