Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Darabos Edit: Papírból készült bababútorok restaurálása

A kisméretű, dombornyomással nyomott, meghajtogatott kartonbútorokat színes fonallal erősítették össze. A darabok mérete a következő: asztal: 115x58x75 mm, pad: 126x82x34 mm, székek: 80x38x30 mm, karfás szék: 80x43x35 mm. Történeti háttér A gyerekjátékok között már az egészen korai időkben megtaláljuk a mindennapi használati tárgyak miniatűr változatait. A 16. század végén jelennek meg a míves, egy-egy kisebb vagyont érő ba­baházak, melyek fontos kézműves központokban - Augsburgban, Nürnbergben, illetve a Németalföldön - föurak, gazdag polgárcsaládok leánygyermekei számá­ra készültek. A babaház minden részletre kiterjedő berendezési tárgyai ekkor még nem az aktív játékot szolgálták, a leánygyermek ezt szemlélve tanulta meg egy-egy nagyobb háztartás felépítését.1 A 19. században változás figyelhető meg a játékok jellegében: Friedrich Fröbel2 munkásságának köszönhetőn a kézügyességet fejlesztő, barkácsolásra késztető tárgyak jelentek meg. A Fröbel-féle játékok - fűzölapok, építőkészletek - beépültek a gyermekek tanmenetébe, és közülük több, hosszú évtizedeken keresztül forgalmazott kereskedelmi áruvá is vált. Fröbel fejlesztette ki, többek között, a mai napig használatos színes fűzőlapokat, továbbá a papírlapok térbeli­vé történő hajtogatása is az ő módszertanában jelent meg elsőként. Különösen érdekesek azok a leányok számára készített, perforált felületű papírtárgyak, me­lyeket hímzéssel lehetett tovább díszíteni. A 19. században a játékgyárak és manufaktúrák termelésének következtében a játékok mindinkább tömegcikké váltak. Az emeletes babaházak fabútorai, por­celánkészletei, miniatűr használati tárgyai azonban így is csak a jómódú csalá­dok számára voltak elérhetők. A 19. század közepétől kezdve a papírgyártás gyökeresen megváltozott. Az olcsóbb, nagy mennyiségben előállított alapanyag, a termelékeny papírgyártó és kartonnyomó gépek munkába állítása a papíralapú játékok nagy számában is megmutatkozott. Feltűnő, hogy egyre több háromdimenziós papírtermék jelent meg. Ilyenek voltak a kihajtható, bonyolult felépítésű üdvözlőkártyák, papír szín­házak, papírbetlehemek, különböző papír dísztárgyak. A papírjátékok egyik érdekes csoportját alkotják azok az összehajtogatható játékbútorok, amelyek női és gyermekfolyóiratok előfizetői ajándékaként jutottak el a családokhoz. Ezek a 19. század második feléből származó német, francia és egyesült államokbeli darabok nyomdai termékek voltak. A színes litográfiával készült lapokat kivágás után lehetett összehajtogatni. A nyomatok a kor bútor­ízlését mutatják és az igényes kivitelnek köszönhetőn „valódi” bútorok illúzióját keltik. Az említett példák közül a restaurált bútorgarnitúra az egyetlen, amely dombornyomással készült, és hasonlóan Fröbel játékaihoz, tovább díszíthető, kihímezhető volt. A hajtogatható, sík formában forgalomba hozott bútor, ház stb. makettekhez volt hasonló, de magán hordozta a kézimunkalapok és fejlesztő játékok jellegzetességeit is. Arra nem sikerült információt találni, hogy a restau­rált darabok kereskedelmi áruk, vagy előfizetői ajándékok voltak-e. Érdekes tény, hogy a restaurált tárgyegyüttessel teljesen megegyező, de több darabból álló bútorgarnitúra a székesfehérvári Babaház gyűjteményében is megtalálható.'1 88

Next

/
Thumbnails
Contents