Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Darabos Edit: Papírból készült bababútorok restaurálása
Készítéstechnika A darabok díszítését a részletgazdag, finomvonalú dombornyomás adta, amelytől hasonlóvá váltak a valódi bútorokhoz. A papírok dombornyomással történő díszítése több, markánsan elkülöníthető időszakban jelent meg. A 17. század végén készülő, úgynevezett brokátpapíroknál találkozunk vele elsőként,4 majd legközelebb a 19. század első harmadában, a biedermeier üdvözlőkártyák készítésénél alkalmazták.5 A dombornyomás a 19. század végének, a 20. század elejének is jellegzetes és igen kedvelt nyomdatechnikája volt. Üdvözlőkártyák, könyvborítók, székek hát- és ülötáblája, tapéták és egyéb tárgyak készültek ezzel a technikával, melyeket sok esetben egyéb műveletekkel - például formára vágás (stancolás), színes- és fémnyomás, lakkozás - egészítettek ki. Az előbb említett két papírtípust (brokátpapír, biedermeier üdvözlőkártyák) egyszerű csillagprésekkel sajtolták. A 19. század derekától speciális, nagy nyomóerővel rendelkező (akkori elnevezéssel kartonnyomó) gépeket alkalmaztak. Ezek a dombornyomásra és a dobozkészítés műveleteinek elvégzésére (bígelés, riccelés, stancolás)6 is szolgáltak, de a munkafolyamatokat még egy-egy gép külön végezte. A technikai fejlesztéseknek köszönhetőn a nyomdagépek (tégelysajtók) is alkalmassá váltak a dombornyomás és a kiegészítő műveletek egyidejű elvégzésére. A dombornyomást a nyomóformák elkészítése előzte meg. A nyomóforma (matrica) fémből, az ellenforma (patrica) azonban változatos anyagokból készülhetett/ Az ellenformák kiképzése, a nyomást hordozó alap tulajdonságai meghatározzák a dombornyomás jellegét. Ezek alapján három nagyobb nyomásmódot lehet megkülönböztetni, melyeket a 1. táblázat összegez (lásd a következő oldalon). A bútorok a dombornyomás mellett, tulajdonképpen a dobozgyártás műveleteivel készültek. Itt a doboz körvonalainak kivágását (stancolás) és a hajtásvonalak bejelölését (riccelés, bígelés, perforálás) végzik el, általában egy lépésben. Ezt egészítheti ki a színes vagy dombornyomás. Mivel a papírbútorok hátoldalán a domború minta csak kevéssé látható, ezért feltételezhető volt, hogy ellenforma nélkül, sík alapon préselték. A nagyerejü nyomás következtében a papír szerkezete nagymértékben tömörödött, felülete fényessé vált. A formák kivágását speciális - a bútorok körvonalára alakított - stancoló formákkal végezték. A stancolóvas éle egyes helyeken a felületre merőlegesen, máshol - az esztergált részletek imitálásánái - rézsútosan, a széleket mintegy lekerekítve metszette át a kartont. A hajtásvonalakat a karton riccelésével, illetve perforált pontsorokkal alakították ki. A székek ülő- és háttámla részét lyuggatott felület alkotja. Az asztal kivételével, amely asztallapból és különálló lábazatból áll, a székeket és a padot egy darabból hajtogatták össze. A darabokat hajtogatás után fonalakkal lehetett összeerösíteni. 89
