Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Mijátovits Krisztina: Eszter-tekercs restaurálása: egy valódi pergamenpapír kiegészítési lehetőségei

7. kép A papírelőállítási kísérletekhez használt, dupla falú merítökeret.

Fig. 7. Double-walled mould frame used at the paper production experiments.

8. kép Az első kísérletsorozatban készült papírok. Fig. 8. Papers prepared in the first experiment series.

kísérelni saját kezűleg előállítani a megfelelő kiegészítő papírt. Az öntött papír nagy előnye, hogy összetétele, a rostok őrlési foka, stb. pontosan ismert és a konkrét igényeknek megfelelőn alakítható, továbbá a papír színe, vastagsága, tömörsége jól szabályozható. A fő kérdés az volt, sikerülhet-e egy eredetileg gyári körülményekkel előállított papírfajtát papírrestaurátor műhelyben elkészíteni, hasonló küllemben és minőségben. Az nyilvánvaló volt, hogy a valódi pergamenpapír előállítására nincs esély, mert komoly üzemi felszerelést igényel. Az átitatással és anyagőrléssel végzett kísérletek Barkó Gábor vezetésével történtek a Fővárosi Levéltár restaurátor műhelyében. Az első kísérletsorozat különböző (kender, gyapot, fenyő) rostok fel- használásával történt. A mintákhoz szükséges alapanyagot a kiindulási, ismert 55-60 SRs-ról egykéses őrlőberendezéssel kissé tovább őröltük (6. kép). A nagyobb őrlési fok a minták víz- telenedésének lassulásán volt kimutatható. A pépekből merítökeret10 * * * * * felhasználásával lehetett azonos nagyságú próbacsíkokat

készíteni (7. kép), ezeknek különböző préselési-szárítási körülmények között történt méretváltozásai jól megfigyelhetők voltak.

(A nagyfokú őrlés miatt a keretben egészen finom, „szitázásra” használatos szitát kellett alkalmazni.) Átitatásra a papíriparban használatos, „Ukasol” márkanevű, szintetikus enyvező anyag16 látszott alkalmasnak, mivel levéltári tapasztalatok azt mutatták, hogy túlzottan nagy mennyiségben alkalmazva növeli az opaci76

6. kép Az egykéses őrlő. Fig. 6. Single knife grinder.