Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Mijátovits Krisztina: Eszter-tekercs restaurálása: egy valódi pergamenpapír kiegészítési lehetőségei

tást is. A próbák különböző mennyiségű enyvező anyaggal, eltérő préselési erővel készültek, a mintát száradás után szilikonpapírok között laminátorban megpréselve.17 Egyes minták száradás után ismételten enyvezve, más mintacsíkokat száradás és laminálás után fényezve lettek. A kísérletek eredménye nem volt kielégítő. Tömör, zárt felületű, jó szilárdságú papírokat kaptunk, de transzparenciájuk nem volt megfelelő (8. kép).

A második kísérletsorozat a pépek őrlési fokának növelésére épült. Mivel a rostok őrlési fokának további emelésére az egykéses őrlő már nem volt alkalmas, a pépek elkészítését a Papíripari Kutató- intézet munkatársai'11 végezték el az intézet Valley-hollandijá- ban (9. kép). Pamut- és szulfitos fenyöcellulózból 90 SR9 és 92 SR9-ú pépek készültek. Az így előkészített anyag nyálkás, struktúráját vesztett pép, melyben már nem láthatók rostok, rostvégzödések. Az öntőkeretben a pép víztelenedése 15-20 percig tartott, lassan, egyenletesen tömörödött. A mintacsíkot szitával együtt, Vetex-szel leborítva, nedves filcek között kellett megpréselni, ezután volt leválasztható a szitáról, majd teljes száradásig présben maradt. Száradás után a próbacsíkok tökéletesen egyenletes átnézetüek és megfelelő mértékben áttetszők voltak, tehát esztétikailag megfeleltek az elvárásoknak. Tartani lehetett attól, hogy az így készült papír túlságosan merev és gyenge lesz, de az erre vonatkozó próbák kielégítők voltak. A papír ugyan - a várakozásoknak megfelelően - rost nélkül szakadt, de rugalmassága és szakítószilárdsága megfelelő volt, tehát a tekercs hiányzó részeinek pótlására alkalmasnak látszott. (A kísérlet során az is kiderült, hogy a préserő fokozásával19 a szerkezet egyre tömörebbé válik és egészen üvegszerüen áttetsző papírok is készíthetők.) Az öntőkerettel végzett kísérletek után, a megfelelően színezett pépből, papíröntő gépen kellett volna a megfelelő méretű kiegészítéseket elkészíteni, azonban kiderült, hogy a papíröntö gép nem alkalmas arra, hogy ilyen nagy mértékben őrölt rostból megfelelő minőségű lapot lehessen készíteni. A pép víztartalmának leszívása nagyon egyenetlen folyamat volt, és jelentős anyagveszteséggel járt. A pép egy része is elfolyt a vízzel együtt, ezért a lapvastagságot nem lehetett szabályozni. Mivel a pép tömörödése leszívás alatt nem egyenletes, ezért a lap átnézete felhős lett. A próbák során azonban az is kiderült, hogy a géppel egészen vékony, fátyolszerü papír készíthető, melynek szakítószilárdsága meglepőn jó, ezért a ragasztások alátámasztásához megfelelő. A próbaragasztásokon látszott, hogy az így öntött papír jobban illeszkedik az eredetihez, kevésbé üt át a színoldalra és az így készített ragasztások elég erősnek is bizonyultak. A nagyít kép A Papíripari Kutatóintézel Valley-hollandija.

Fig. 9. Valley hollander of the Paper Industry Research Institute.

77