Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Mijátovits Krisztina: Eszter-tekercs restaurálása: egy valódi pergamenpapír kiegészítési lehetőségei
A Tórán kívül ez az egyetlen könyv, melynek eredeti formája megmaradt, erre utal általánosan használt megnevezése is: „megilla”, azaz tekercs. Az Eszter tekercset csak egy fára erősítik, mert - szemben a Tórával - mindig egyvégtében olvassák fel. Szokás a tekercs elejét, mint egy levelet, visszahajtani, utalva ezzel arra, hogy Eszter levélben értesítette hitsorsosait az eseményekről. A zsinagógában az előimádkozó által használt tekercs ugyanúgy minden díszítés nélküli, mint ahogy a Tóra díszítését is szigorú törvény tilalmazza. Azonban a hallgatóság kezében levő megillákra ez a szabály nem vonatkozott, így azok a zsidó miniatúramüvészet legkedveltebb tárgyai lettek. Az Észter-könyv művészi illusztrálása a 17. században kezdődött.3 Voltak művészien festett tekercsek is, de egyre nagyobb számban jelentek meg azok a kéziratos megillák, melyeknek jellegzetes művészi erejét a finom vonalú rézkarc adta. A magyarországi zsidó könyvművészet korai időszakából viszonylag kevés a rendelkezésre álló információ.4 Az első nyomtatott héber betűk és az első nyomtatott héber betűs könyv két igazi humanista, Sylvester János és Misztótfalusi Kis Miklós munkájának eredménye volt. Sajnos Misztótfalusi nyomdájában csak három hebraica készült el. Az első zsidó nyomda végül az Egyetemi Könyvtár keretein belül jött létre. A hazai zsidó nyomdászat igazi virágzása a kiegyezés után kezdődött. A tekercs kiadója, a „Schlesinger Jos.” bécsi imakönyvkiadó fináléjaként működött, székhelye a mai Király utca 1. alatt volt. Itt jelentek meg a korban igen népszerű kiadványaik, főként nők számára készített imakönyvek. Valószínűleg e díszesebb, kisebb példányszámban megjelent kiadványok közül való a Zsidó Múzeum tulajdonában lévő megilla. A zsidó nyomdászat aranykorának a negyvenes évek gyászos eseményei vetettek véget, amikor egy őrült és gyalázatos rendszer az embereket és a könyveket egyaránt pusztulásra ítélte. A pusztulás mértékéről tanúskodik, hogy ebből az alig nyolcvan éve nyomtatott kiadványból mára egyetlen példány maradt... 2. kép Ámos Imre: Purim (Zsidó ünnepek című sorozatból). Fig. 2. Imre Ámos: Purim (from the series titled Jewish festivities). A tárgy restaurálás előtti állapota, károsodásának feltételezhető okai A Észter-tekercsen látható károsodások első ránézésre tipikusan használatból adódónak látszottak. A tekercs egy megviselt könyv benyomását keltette, melyet sokat forgattak, később szakszerűtlenül javítgattak, majd nem megfelelőn tároltak. Azonban a károsodások mértéke, a papír szárazsága, törékenysége és deformációja arra utalt, hogy a romlási folyamat kiindulási pontjában a papír gyártási technikájából adódó tényezők vannak. A tekercs elejének különösen a külső oldala volt nagyon szennyezett, valószínűleg, mert összetekert állapotban, de tok nélkül tárolhatták. A használatból 70
