Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Mijátovits Krisztina: Eszter-tekercs restaurálása: egy valódi pergamenpapír kiegészítési lehetőségei
Észter-tekercs restaurálása - egy valódi pergamenpapír kiegészítési lehetőségei Mijátovits Krisztina Az 1920-as években nyomtatott Észter-tekercs a Mazsihisz Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár tulajdonát képezi, az Iparművészeti Gyűjtemény őrzi. Restaurálására 2007-ben került sor. A tárgy pergamenpapírra nyomtatott tekercskönyv. A papír hossza 4400 mm, magassága 114 mm. A papírtekercset fából készült, csontgombokban végződő rúdra rögzítették (1. kép). 1. kép Az Észter-tekercs restaurálás előtt. Fig. 1. The Ester-scroll before conservation. A szöveg és a képek egyaránt ofszettechnikával nyomtatottak. A szövegben Eszter könyve olvasható héber és magyar nyelven. A színes képek a történet illusztrációi, szintén kétnyelvű aláírásokkal. A tekercs hosszúsága több szelvény összeragasztásával alakult ki, egy-egy szelvény hossza 90 mm. A tekercs kezdő szakaszának papírja dupla rétegű. A múzeumban nem volt adat a tekercs koráról és bekerülésének körülményeiről, feltételezték, hogy a 20. század első évtizedeiben készülhetett. A kiadó e korból származó kiadványai alapján a lehetséges kiadási év 1929.' Annak ellenére, hogy a tekercs nyomtatvány, jelenlegi tudomásunk szerint nem található belőle másik példány hazai közgyűjteményben, ezért kiállíthatóvá tétele különösen fontos volt. Az Észter-tekercs szerepe a magyar zsidó kultúrában Eszter könyvét (M’gillát Esz’tér) a zsidó vallás egyik legszebb ünnepén, pórimkor olvassák fel az otthonokban és a zsinagógában. A pórim sorsünnep, örömünnep. Története a zsidó nép életében oly sokszor ismétlődő halálveszély és az ebből való csodálatos megmenekülés felidézése (2. kép). „A púrim a gyűlölet erőtlenségének bizonyítéka és az újra meg újra bekövetkező menekvés szimbóluma.”2 69
