Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Ranieri, Irene: A perugiai Palazzo Isidori mennyezete : egy technikailag is ritka festészeti emlék a 14-15. századból

2. kép A nádszövet szerkezete a Palazzo Isidori második emeletének mennyezetén.

Fig. 2. Structure of the cane mesh on the ceiling of the third floor of Palazzo Isidori.

A nádkötegek csíkjai párhuzamosan futottak a mennyezetet alkotó fagerendá- zattal. Jól látszik ez az elrendezés az épület első és második emeletén, ahol megmaradt az eredeti mennyezet, bár a vakolatréteg néhány helyen lepergett a nádrabicról. A nádkötegeknek ez a fajta, egymásra merőleges összeszövése kizárólag síkfelület borítására alkalmas. Más esetekben, például íves felületeknél a nádszövetet is ívesen kellett kialakítani, amelyre a barokk korból ismerünk példákat. A Palazzo Isidoriban a nádrabiccal bevont famennyezetet tizenegy keresztgerenda tartotta, amelyek kazettaszerüen határolták a festett felületet. A keresztgerendák néhol festés nyomait őrzik. Mint említettük, az épület földszintjének eredeti mennyezete mára már nem maradt fenn, a freskókat a 19. század végén választották le, majd a nádszövetet tartó fagerendázatot is lebontották. A leválasztott falképek azonban máig megőrizték hátoldalukon a nádrabic lenyomatát.

3. kép Az első emelet mennyezete. Fig. 3. Ceiling of the second floor.

63