Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Márton Zsuzsanna - Dobai Csaba - Galambos Éva - Dicső Ágnes - Nemcsics Imre - Kántor Zoltán - Lengyel László - Kovács Zoltán - Sánta Imre - Szentkirályi Miklós: Lézerek alkalmazása a restaurálásban Magyarországon : a Déri-projekt eredményeiről

Nyolcféle lézer hullámhosszon végeztünk tisztítási kísérleteket. Megállapítottuk, hogy a feladatra a KrF-lézer 248 nm-es és a Nd:YAG lézer 266 nm-es hullámhossza bizonyult a legalkalmasabbnak. Mivel ezek a hullámhosszak a lakkrétegbe hatolva 1 pm-nél kisebb távolságon elnyelődnek, jó hatásfokkal létrejön a lakk és szennyeződésréteg ablációja, és a kis behatolási mélység nagy megmunkálási pontosságot is biztosít.

A KrF-lézer nyalábját kiválóan alkalmasnak találtuk a lakk- és az átfestésrétegek eltávolítására a 840-es leltári számú képről, és a vastag, szennyezett lakk eltávolítására a pasztózusan festett, 6339-es leltári számú tájképről. Ez utóbbi esetben a lézeres tisztítás eredménye felülmúlta a vegyszeres próbatisztítással elért eredményeket.

Rámutattunk azokra a veszélyekre, amelyeket figyelembe kell venni mielőtt valódi műtárgyak lézeres tisztítására vállalkozunk. A felszín inhomogenitására példaként említettük az olyan repedéshálót, amely valószínűleg mesterséges beavatkozás által jött létre, és a lakkréteg repedések menti elvékonyodásával jár. Ilyenkor a repedésekben a lézer túltisztítja a felületet, míg a megfelelő oldószer hozzájárulhat a lakkréteg homogenizálásához, vastagságának kiegyenlítéséhez. Nem alkalmazható biztonsággal a lézer akkor sem, ha a lakk alatti festékréteg érzékeny a nyaláb hullámhosszára (például ólomfehér az UV-hullám- hosszakra), mert a lakkréteg egyenetlen vastagsága miatt óhatatlanul sugárzás éri a pigmenteket is.

Ha a festmény kötőanyagának lebomlása miatt a festett rétegek erősen peregnek a hordozóról, akkor a lézerimpulzusok mechanikai hatását minimálisra kell csökkenteni, és a lézeres tisztítás előtt célirányos, konzerváló előkezelésre van szükség. A lézeres festménytisztítás on-line kontrolljára a LIBS spektroszkópiai módszert nem találtuk elég biztonságosnak - helyette más eljárás ki- fejlesztését szorgalmazzuk. A fotókat készítették: a szerzők.

JEGYZETEK

1. J. F. Asmus: Light cleaningdaser technology for surface preparation in the arts, In: Technology and Conservation. Vol. 3. No. 3, 1978. pp. 14-18.

2. S. Siano, R. Salimbeni, R. Pini, A. Giusti and M. Matteini: Laser cleaning methodology for the preservation of the Porta del Paradiso by Lorenzo Ghiberti. In: Journal of Cultural Heritage. Vol. 4. 2003. pp. 140s-146s.

3. C. Scailliérez, JP. Mohén, M. Menu, H. Loyrette, Henri: Au coeur de La Joconde : Léonard de Vinci décodé. Editions Gallimard 2006. 121 p.

4. J. Marczak, A. Köss, R. Ostrowski, A. Rycyk, M. Strzelec: Batory's Chapel at Wawel Castle, Cracow: laser cleaning and hue measurements of epitaph and stalls. In: 03A: Optics for Arts, Architecture, and Archaeology. Szerk. C. Fotakis, L. Pezzati, R. Salimbeni, Washington, SPIE, 2007. Volume 6618, pp. 66181C.

5. P. Pouli, K. Frantzikinaki, E. Papakonstantinou, V. Zafiropulos: Pollution Encrustation Removal by Means of Combined Ultraviolet and Infrared Laser Radiation: The Application of this Innovative Methodology on the Surface of the Parthenon West Frieze. ln:Lasers in the Conservation of Artworks. Szerk. K. Dickman, C. Fotakis and J. F. Asmus. Berlin, Springer, 2003. pp. 333-340.

6. Lasers in the Conservation of Artworks. Szerk. J. Nimmrichter, W. Kautek, M. Schreiner. Berlin, Springer, 2007.

7. Bánfi Gábor: Lézeres kőtisztítás. Szakdolgozat. Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2003. Konzulens: Búza Gábor.

8. Kisapáti Ivett: Lézeres tisztítás festett kőfelületeken. Szakdolgozat. Magyar Képzőművészeti Egyetem, 2007. Konzulens: Márton Zsuzsanna.

58