Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Beek, Bernadette Van - Reissland, Birgit - Castelijns, Walter - Cremers, Barbara - Porck, Henk: Sokatmondó eredmények: országos felmérés a ragasztók használatáról holland papírrestaurátorok között

részt a “Ragasztók és titkok” című 2004 novemberében Hágában rendezett kon­ferencián ismertették. A 187 VAR tag közül harminchármat, vagyis közel minden ötödik tagot bevontak a felmérésbe. Annak érdekében, hogy a minta tükrözze a holland restaurátorok sokféle­ségét, kisebb csoportokat választottak ki az alábbi kritériumok alapján: Specializáció: könyv- és papírrestaurátor (15), papírrestaurátor (11), könyvres­taurátor (5) és fotórestaurátor (2); Tulajdonos: kormányzati intézmények (18) és magán-restaurátor műhelyek (15); Munkáltató: levéltárak (9), múzeumok (5), restaurátor iskolák (2), könyvtárak (2); Műhely nagysága: kis stúdiók, kevesebb mint 5 alkalmazottal (24), nagy műhely, 5 vagy több alkalmazottal (5), nincs válasz (4); Elhelyezkedés: Hollandia minden földrajzi területéről; Koreloszlás: 30-40 évesek (5), 40-50 éves (14), 50-60 éves (8), 60-70 éves (1), nincs válasz (5). Egy „minőségi” interjú stratégiát választottak (Barda et al, 1988)1. A kérdezők előre meghatározott kérdéseket tettek fel, meghatározott sorrendben egy spe­ciális kérdőívet használva, a válaszokat a kérdőíven rögzítve, ezzel garantálták a strukturált adatfeldolgozást. A tesztkérdésekkel szemben, a nyitott kérdéseket részesítették előnyben, mert a felmérés legfontosabb célja az volt, hogy a válasz­tás melletti érvelést megismerjék. Csak a restauráló műhelyben, a ragasztók elér­hetőségében, a restaurátorral személyesen felvett interjú tudta garantálni a meg­figyelések, érzések, vélemények feltárását. Ráadásul a személyes látogatás le­hetővé tette a ragasztó és alkalmazási technika megtekintését. Az interjúkat 10 holland papírrestaurátor végezte. Azért választottak restaurátorokat az interjúk végzésére, mert azt várták, hogy egy kollégának őszintébben válaszolnak a megkérdezettek. Továbbá a kérdezőnek otthonosan kellett mozogni a témában ahhoz, hogy jól tudja lejegyezni a válaszokat, és speciális kérdéseket tegyen fel, ha annak szükségét érzi. A kérdőív tervezése A kérdőívet Henk Porck (Koninklije Bibliothek, Hága) és Birgit Reissland (NCI, Amsterdam) készítette. Két fő kérdéstípust használtak: többválaszos tesztkérdést és nyitott kérdést. Tesztkérdéseket csak olyan esetben használtak, amikor előre látható és összegezhető választási lehetőségek voltak. Például a restaurátor szakosodására vonatkozó kérdés a következő választási lehetőségeket ajánlotta: papír, könyv, fotó. A felmérésben a nyitott kérdéseket részesítették előnyben. Ez lehetőséget adott a válaszoló restaurátornak a válasz kiszélesítésére, a kérde­zőnek pedig bővebb magyarázat kérésére, amennyiben azt szükségesnek érezte. Kapcsolódó és ellenőrző kérdésekkel próbáltak megbizonyosodni a válaszadó következetességéről. A kérdőív három részből állt. Az első rész a „Profil” a válaszadó szakmai hát­terére vonatkozott, főként a szakmai gyakorlatra és képzettségre. A második rész a „Ragasztók és restaurálási gyakorlat” főleg a ragasztók beszerzésére, táro­lására, elkészítésük és használatuk mindennapi gyakorlatára vonatkozott. A papírrestaurálásban általánosan használt négy ragasztócsoportról kérdeztek: keményítők, cellulóz-éterek, fehérjék és szintetikus polimerek. A megkérdezett restaurátorokat megkérték, hogy válasszanak 3 általuk előnyben részesített 66

Next

/
Thumbnails
Contents