Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - P. Holl Adrienn: Különböző keményítők és állati enyv mikroszkópos vizsgálata

A keményítő a növényeken belül főleg a gyökerekben és magvakban, szemcsés formában tárolódik. A szemcsék formája, alakja és nagysága jellemző arra a növényre, amelyből a keményítő származik, tehát ha megfelelő nagyítással láthatóvá tesszük ezeket a jellemzőket, akkor megállapítható a keményítő fajtája. Ha a keményítőt szemcsés (por) alakban vizsgáljuk, akkor a felismerés és az azonosítás nem nehéz. Sokkal nehezebb azonban, ha a keményítő már régi, például egy 3-400 éves könyvben.

A keményítőszemcsék nagysága igen különböző: 2-150:m (mikron) között változik. A szemcsék alakja lehet kerek, ellipszis, tojásdad vagy sokszögű. A keményítőszemcsén belül a vízben leggazdagabb rész a mag, ezért ez zsugorodik össze legelőször. Ennek következtében, a mag helyén sokszor üreget vagy sugaras repedést találunk. Egyes keményítőfajtáknál pedig koncentrikus vagy excentrikus rétegződés látható. A rétegek azáltal alakulnak ki, hogy a keményítőszemcsében a vízben dúsabb és szegényebb rétegek felváltva helyezkednek el. Ezt a rétegződést híg krómkénsavval tehetjük láthatóvá.

A különböző keményítők mikroszkóppal látható jellemzői

Az 1-4. képeken a különböző (búza-, kukorica-, rizs-, burgonya-) natív, ipari keményítők mikroszkópos képe látható. A keményítők a Papíripari Kutató Intézetből származtak, a vizsgálatokat pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátor és Műtárgyvédelmi főosztályán lévő axioplán Zeiss Opton mikroszkóppal végeztük el.

Néhány gondolat a keményítőkről

1 kép Búzakeményítö (400x) Fig. 1. Wheat starch

2. kép Kukorica-keményítő (400x) Fig. 2. Ma ize starch

3. kép Rizskeményitő (400x) Fig. 3. Rice starch

4. kép Burgonya-keményítő, polarizált fényben (400x)

Fig. 4. Potatoe starch in polarized light

36