Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - P. Holl Adrienn: Különböző keményítők és állati enyv mikroszkópos vizsgálata
A búzakeményítős kisebb, kerekded szemcsékből áll. A nagy és a kis szemcsék között közbenső méretű alig látható. A nagy szemcsék 20-30, a kis szem csék 2-9:m méretűek. A kukorica-keményítő szemcséi kb. egyforma nagyságúak, méretük legtöbbször 12-18:m, túlnyomó részben sokszögletűek, kristályszerűek. A sokszögiben kicsi a keményítőtartalom, ezért, az ellentétes nyomás hatására, kristályszerű alakot vesz föl. A szemcsék rétegződése nem látható, de gyakori a magból kiinduló háromsugaras repedés. A rizskeményítő igen apró, finom szemcsékből áll. A szemcsék nagysága általában 6:m, alakjuk sokszögletes. Ez a legkisebb szemcseméretű keményítő. A keményítő kerek, vagy tojásdad tömbökből áll, amelyek sok kicsi, szögletes szemcséből tevődnek össze. Szintén az ellentétes nyomás hatására, a szemcsék sokszögletűek. rétegződés nincs. A burgonya-keményítő szemcséi 70-100:m nagyságúak. Ez a legnagyobb szemcseméretű ipari keményítő. A nagyobb szemcsék excentrikus rétegződése jól látható. A szemcsék alakja szabálytalan tojásdad. Polarizált fényben a szemcséknél láthatjuk a polarizációs keresztet, amelynek középpontjában a keményítő magja van. E körül rakódnak le a vízben dúsabb és szegényebb rétegek. Egy régi könyvben található, ismeretlen ragasztó vizsgálata A könyvek kötéstábláin gyakran vastag, barnássárga vagy barna, szemcsés rétegben ül a ragasztóanyag. Az első vizsgált dokumentum egy 1564-ben nyomtatott tankönyv kötéstáblájára kiragasztott előzéktükrének ragasztóanyaga volt. Elvégeztük a jódreak- ciót, ami kékeslila szint adott, tehát keményítővel volt dolgunk. Vajon meg lehet-e állapítani egy több száz éves keményítő-ragasztóról, hogy milyen növényből készült? A szakirodalom áttanulmányozása során egyre több kérdésünkre kaptunk választ. A restaurátorok közül néhányan vadgesztenyére gondoltak, azonban több szempontból nem tartottuk valószínűnek a vadgesztenyét, „mert a keményítő kinyerése vadgesztenyéből komplikáltabb, mint bármely más növényből előállított keményítőé", ahogy Naufeld Géza írta 1943-ban. A könyv leírása alapján, röviden összefoglalva, a vadgesztenye-keményítő gyártása a következő lépésekből áll: szárítás 50 °C-on, héjazás és őrlés; a saponin eltávolítása; iszapolás; szűrés; centrifugálás; szárítás. Nem valószínű, hogy 1564-ben ilyen bonyolult eljárással állítottak volna elő keményítőt, amikor más növényekből egyszerűbb technológiával, nagyobb haté kony- sággal készíthető. A nagyobb hatékonysághoz az is hozzátartozik, hogy a búzának 66%o keményítő tartalmával szemben, a vadgesztenyének csak 40%o a keményítő tartalma. Ezen kívül, a 12%-os saponin tartalom miatt, vízzel erősen habzó kolloid oldatot képez. A vadgesztenye-keményítőt egyébként oldja a metil- alkohol és a lúgos víz. (5. kép) 5. kép Gesztenye-keményítő (400x) Fig. 5. Chestnut starch 37
