Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Válogatás az utóbbi évek magyar papír- és könyvrestaurálási munkáiból - Peller Tamás: Egy savas papírra vízben oldódó festékkel készített karikatúra restaurálása fixálás nélkül
Amennyiben a rajzot Gergely Tibor készítette, ez is a tárgy 30-as évekre tehető keletkezési idejének meghatározását támasztja alá, mivel a grafikus 1919—1931 -ig tartó bécsi emigrációja után 1939-ig tartózkodott Magyarországon, majd ismét emigrált feleségével, ezúttal Amerikába. Az időpont, amikor a tárgy az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe került nem deríthető ki. Állapota miatt félretéve, feldolgozatlanul tárolták évtizedek óta. A papír hátoldalán, a tulajdonbélyegzőkön kívül egy gyarapítási pecsét is található, melynek első sora: „NM könyvtára”, a második sor a vastagon nyomott betűk miatt olvashatatlan. Az alatta található „409”-es gyarapítási szám évszám nélkül nem értelmezhető. Anyagvizsgálat A papír anyagvizsgálatának eredményei a lapok károsodásának megállapításában és a restaurálás során a kiegészítéshez használt alapanyagok kiválasztásában jelentettek alapvető segítséget. A karikatúra hajtásaiból kitörött papírtöredékekből lehetett mintát venni. Az egyik a testetlen lapszélről, a másik a festett lapközépről származott. A minták 24 órára desztillált vízbe kerültek, majd 1%-os kálium-hidroxidos főzéssel sikerült elérni, hogy rostokra bonthatók legyenek. Rostösszetételük színreakcióval volt megállapítható. A papírok vizsgálata először Herzberg reagenssel5 történt. Az oldat hatására a minta egyes részei sárga színűvé, más részei kékes szürkévé váltak, vagyis a papír mechanikai úton feltárt faköszörületet és facellulóz rostokat tartalmazott. A Lofton-Merit reagenst6 a vizsgált rostra cseppentve, az püspöklilára színe- ződött, ami monoszulfitos, fehérítetlen facellulóz jelenlétére utalt. Újabb mintát Wiesner reagenssel7 megcseppentve a rostokon megjelenő vörös szín a lignintartalmat bizonyította. Az eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a papír lignintartalmú, fehérítetlen facellulózból és mechanikai faköszörületből áll. A rostok őrlésének meghatározását sztereómikroszkóppal 120x-os nagyítással nézett kép segítette. Ez alapján megállapítható volt, hogy a minta melegen őrölt, sűrűn köszörült facsiszolatot8 tartalmaz, melyben kevés, hosszú, parázsőrlésű facellulóz is található. A rostvizsgálatok eredményeiből következik, hogy a papírra a zárt rostszerkezet és a jó nedvszívó képesség jellemző. 1807 óta a papírokon enyvező anyagnak általában kolofónium-gyantát használtak alumínium-szulfáttal kicsapatva. Ezek az anyagok a XIX. századtól a savképződés fő forrásává váltak. Ezért - mivel a papír állapotát erősen befolyásolják fontos volt az enyvező anyagok vizsgálatának elvégzése is. A gyantás enyvezés az alumínium kimutatásával bizonyítható9. A karikatúra utolsó szelvényének töredezett szélét vizsgálva, a mintára cseppentve a reagens oldatot, az pirossá vált, tehát a felület gyantás enyvezésű, amit a gyártás során timsóval csapattak ki a rostokra. 167
