Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Kastaly Beatrix - Szalai Veronika: Kísérletek összetapadt mázolt papírok szétválasztására

Ezzel a módszerrel (Tylose MH300 3%-os vizes oldatával) sikerült olyan lapokat szétválasztani, amelyek egy foltban tapadtak össze egy, az 1930-as években megjelent folyóiratban. (4, 5. kép)

c) Egy 1937-ben megjelent folyóiratból származó, néhány lapos különlenyomat beázás következtében foltokban összetapadt lapjainak szétválasztásához Klu- cel M 2,5%-os vizes oldatát próbáltuk ki, pakolásként alkalmazva. Mivel a lapok több helyen voltak összetapadva, az első laptól elkezdve, az egész lapfelületet megkentük a ragasztóval, majd erre egy szívóképes, szintetkus, nem-szövött textíliát (pelenkabetétet) helyeztünk, amit polietilén-fóliával takartunk le. Kb. fél óra után kíméletes mozdulatokkal, lapos csont segítségével szét lehetett választani a lapokat. A különlenyomat korábban óvatlanul megkísérelt kinyitásakor feltépődött részeket szikével a helyükre illesztettük, és Klucellel visszaragasztottuk.

A lapok szétválasztása ebben az esetben egyenkénti pakolással történt, ezért természetesen sokkal tovább tartott, mint ha meleg vizes áztatással, az összes lapot egyszerre választottuk volna szét. A kezelés következtében meghullá- mosodott lapokat enyhe újra-nedvesítéssel, pelenkabetétek között kipréseltük.

d) Az 1959-ben mázolt papírra nyomtatott, nedvességtől és penésztől is összetapadt, sérült könyvlapokat Klucel M 2%-os vizes oldatával való pakolás után, csak igen nagy óvatosság mellett lehetett szétválasztani. Mivel a máz kötőanyagát a penészgomba sok helyen lebontotta, a mázréteg kiporlott, és a nedvesség hatására az alappapír megsárgult, így nem született esztétikailag tökéletes eredmény.

6. kép Két összetapadt csomó bemerítése szerves oldószerek és víz elegyébe (könyv, 1974)

Fig. 6. Immersion of two blocks of leaves to the mixtures of two organic solvents and water (Book, 1974)

Szerves oldószerek alkalmazása A legtöbb müanyag-jellegű mázkötő-anyagot az etil-acetát és/vagy a benzol oldja; a 20. századi nyomdafestékeket pedig az etil- acetát általában nem oldja. Mivel a benzolt - mérgező, rákkeltő hatása miatt - nem lehet használni, az etil-acetát alkalmas oldószernek látszott a műanyag-jellegű mázkötőanyagok oldására. E mellett, ha a nyomdafestékeket nem károsítja, adott esetben az etanollal is meg lehet próbálkozni. A kolofónium-gyanta oldószere az etanol, ezért kolofónium kötőanyag esetén etanol alkalmazható, feltéve, hogy nem oldja a 20. századi nyomdafestékek valamelyik alkotó elemét. A nyomdafesték etanol-érzékenysé- ge esetére még meg kell találni a kolofónium-gyanta oldására alkalmas másik oldószert, vagy valamilyen más módszert a szétválasztásra.

A szerves oldószeres kísérletek tárgya két, 1974-ben és 1988-ban kiadott, fekete, illetve színes nyomtatású könyv volt, amelyek összetapadt lapjait víz alkalmazásával semmilyen módon nem lehetett szétválasztani.

136