Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)

A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Kastaly Beatrix - Szalai Veronika: Kísérletek összetapadt mázolt papírok szétválasztására

2. táblázat

A kötőanyagok, oldhatóságuk és használatuk kora szerint csoportosítva

Vízben oldható

(a legtöbb természetes eredetű és természetes alapú anyag és egy műanyag;

enzimes lebontásuk is szükséges lehet)

Lúggal részlegesen vízben oldhatóvá tehető

(olaj; elszappanosítással)

kötőanyagok

Szerves oldószerekben oldható

(többnyire a műanyagok, egy természetes eredetű anyag is)

Mázkötőanyagok

1940-50. előtt és után:- fehérjék: csontenyv, börenyv, zselatin, kazein, szójafehérje;- keményítők;- cellulóz-származékok.

1940-50. után: poli(vinil-alkohol)

1940-50. előtt és után:

kolofónium-gyanta

1940-50. után:- polikloroprén;- kationos polikloroprén;- sztirol-butadién kopolimer;- akrilsav-butilészter kopolimer; poliakril-sav;- poli(vinil-acetát);- anionos poli(viniI- acetát).

Nyomdafesték-kötőanyagok

1940-50. előtt kizárólagosak, de később is előfordulhatnak

lenolaj kencék- gyantaalapú ásványolaj műkencék;- bitumenalapú ásványolaj műkencék;- műgyanta típusú benzolos műkencék;- bitumenalapú benzolos műkencék.

1940-50. után fordulhatnak elő:- kolofónium-maleinát műgyanta; nitrolakk;- klórkaucsuk-ciklokau- csuk toluolos oldata;- penta-eritrittel észterezett albertolsav;- vinil-klorid és vinil- acetát kopolimer;- albertol-mügyanta alkoholos oldata;- poliamid izopropano- los oldata.

Mint látjuk, a mázkötő-anyagként használt fehérjék, keményítők, cellulóz-származékok és a poli(vinil-alkohol) meleg vagy - esetleg - hideg vízben; a kolofónium130