Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Kastaly Beatrix - Szalai Veronika: Kísérletek összetapadt mázolt papírok szétválasztására
gyanta valamint az összes műgyanta és más műanyag-féleség pedig szerves oldószerekben oldható. A nyomdafestékek kötőanyagai - a lenolaj kivételével - szerves oldószerekben oldhatók. A lenolaj sem vízre, sem a legtöbb szerves oldószerre nem érzékeny, viszont lúgokkal részben elszappanosítható, és az elszappanosított rész vízben oldható lesz. Az 1-2. táblázatokból az is kiolvasható, hogy a kötőanyagok nemcsak oldhatóságuk, hanem - bizonyos mértékben - alkalmazásuk kora szerint is megkülönböztethetőek, és így a kiadvány megjelenési idejének ismerete lehetővé teheti, hogy az adott esetben meghatározzuk, egyáltalán melyik szétválasztási módszerrel célszerű próbálkozni. így például: hővel csak a hőre lágyuló (azaz egyes müjanyagokat lehet meglazítani, enzimmel pedig csak egyes természetes eredetű kötőanyagokat lehet lebontani. E tényezők figyelembe vételével bizonyos különbséget tehetünk az 1940-1950 előtti és utáni kiadványok között, vagyis az 1940 előtti mázolt papírok esetében nem érdemes hővel próbálkozni, mivel a korabeli kötőanyagok nem termoplasztikusak. 1940-50 előtt gyakoribb volt a fehérjék és a keményítő kötőanyagként való alkalmazása, mint később, ezért - főleg az 1950 utáni kiadványok esetében - érdemes elvégezni a fehérje, ill. a keményítő kimutatási tesztet, mivel a keményítő- vagy fehérjereakciót nem mutató papírt fölösleges enzimmel kezelni. A máz és a nyomdafesték kötőanyagának azonosítása Akár kísérleti célból, akár valóságosan akarjuk egy kötet összetapadt lapjait szétválasztani, legelőször azt kell meghatározni, hogy a máz kötőanyaga természetes eredetű/alapú vagy műanyag-e. Ezt három lépés elvégzésével lehet eldönteni: 1. Az összetapadt lapok kis területén hideg és meleg víz rácsöppentésével oldódási próbát teszünk. Ha a víz hatására a foltban szétválást tapasztalunk, természetes alapú, vízben oldódó cellulóz-éter/észter vagy - kb. 1950 után - az ugyancsak vízben oldódó poli(vinil-alkohol) műanyag lehet a kötőanyag. 2. Megállapítjuk a kiadvány megjelenésének időpontját, és ennek alapján azt, várható-e a természetes eredetű kötőanyag jelenléte. 1940 előtti kiadványok esetében az a leginkább valószínű, hogy keményítő, kolofónium-gyanta vagy egy fehérjeféle a mázkötő anyag. 3. Elvégezzük a vizsgálato(ka)t a fehérje vagy a keményítő és - szükség esetén - a kolofónium-gyanta kimutatására/azonosítására. (3. táblázat) 3. táblázat Természetes eredetű mázkötő-anyagok kimutatása Fehérjék Keményítő Kolofónium-gyanta kimutatása Általános: xantoprotein- és Biuret-reakció Jód (kálium-jodid oldatban vagy etanolban oldva): Éter: áttetsző gyűrű Kazein (specifikusan): Millon- reakció sötétkék szín Kén sav + szacharóz: vörös szín 131
