Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Vodopivec, Jedert - Grkman, Stanka - Černič Letnar, Meta: Papíröntés : a keményítő és a metil-cellulóz mint utánenyvező anyag hatása az öntött papír tulajdonságaira
Felületi tulajdonságok • Bekk-féle simaság (ISO 5627:1995). • Gurley-féle porozitás (ISO 5636-5:2003) • Peremszög-FibroDAT (TAPPI 558 om-97) Optikai tulajdonságok • Fehérség (ISO 2470:1999). • Fényszóró (képesség) (ISO 2471) • Fényelnyelés (ISO 9416:1998) Az eredmények és értékelésük A kutatás célja a papírrestaurálásban alkalmazott papíröntési eljárás optimalizálása volt. Az eredményeket tekintve, nem szabad elfelejteni azt, hogy az egész lapok képzése papíröntő géppel összetettebb feladat, mint a hiányok öntéssel történő pótlása. Továbbá azt sem, hogy az alapvető szerkezeti tulajdonságok (négyzetmétertömeg, specifikus térfogat) a kézi eljárás következtében bizonyos eltérést mutatnak. Az öntött papír felületi enyvezésére 0,5-1 %-os töménységű ragasztóoldatok alkalmazása ajánlott. A kézi ecseteléssel, különböző típusú és koncentrációjú keményítőkkel és MC-zal enyvezett minták az alábbi eredményeket adták. Négyzetmétertömeg, specifikus térfogat, a papír egyenletessége Az alapvető szerkezeti tulajdonságok említett kismértékű csökkenése a papíröntő géppel képzett lapok bizonyos mértékű inhomogenitásának tulajdonítható. A rostok közötti kötőerő és ez által a szerkezeti homogenitás azonban utánenyve- zéssel javítható. A legjobb értékeket a 0,5%-os burgonyakeményítővel és az 1%-os búzakeményítővel készült minták mutatták. A 0.5%-os búza- és kukoricakeményítő oldattal, illetve az 1%-os burgonyakeményítő oldattal végzett felületi enyvezés nem javítja az öntött papír szerkezetének egyenletességét. A többi enyvezőanyag azonban jelentősen növelte a papírok egyenletességét; ezek a termékek tehát alkalmasak a papíröntés utáni felületkezelésre. Szakítószilárdság, hajtogatási szilárdság, merevség és belső kötéserősség A mechanikai tulajdonságok közül csak a hajtogatási szilárdság javult jelentősebb mértékben, az is leginkább a 0,5%-os Culminal® 7000 és az 1%-os Culminal® 2000 használata esetén (a keményítő kevés javulást eredményezett). A cellulózláncok közötti keresztkötések és a nagyobb mértékű kristályosság a rostok közötti kötések növelésével nagy hatással van a papír hajtogatási szilárdságának változásaira. A belső kötéserősség kapott értékei egybevágtak az eredményekkel, melyek azt mutatták, hogy a keményítő minden típusa már a felületkezelés közben másmás módon reagál, és különböző hatással van a végső tulajdonságokraés a restaurálásban való alkalmazhatóságra. A belső kötéserősség vizsgálata alkalmas módszernek bizonyult egyes, papíröntéssel kombinált felületi enyvezésre használt polimer-típusok kötési tulajdonságainak kiértékelésére. Kedvező belső 99
