Műtárgyvédelem, 2007 (Magyar Nemzeti Múzeum)
A 2005. május 24-27-én budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban megrendezett "Ez Örökre Ragadni Fog. Ragasztás És Leoldás A Papírrestaurálásban" - Vodopivec, Jedert - Grkman, Stanka - Černič Letnar, Meta: Papíröntés : a keményítő és a metil-cellulóz mint utánenyvező anyag hatása az öntött papír tulajdonságaira
kötéserősségi értékeket kaptak a természetes burgonyakeményítő, az 1%-os kukoricakeményítő és a búzakeményítő alkalmazása esetén. Bekk-simaság, Gurley-porozitás, peremszögFibroDAT A keményítő- és a MC-bevonat nem befolyásolja a simaságot. A levegővel szemben mutatott porozitás határozottan csökken az 1%-os burgonya-, kukorica- és búzakeményítő bevonat, illetve a 0,5%-os Culminal® 2000 és az 1%-os Culminal® 7000 hatására. A vízfelszívó képesség (peremszög) csökkenése a MC alkalmazása esetén jobb eredményeket mutatott, mint a keményítő esetében. A felület szívóképessége csökkent, de továbbra is hidrofil maradt. A legjobb eredményeket a 0,5%-os Culminal® alkalmazása adta. Fehérség, fényszórás, fényelnyelés Általánosságban megállapítható, hogy az alkalmazott keményítő- és MC-bevona- tok nem befolyásolták az ISO-szabványok szerint mért optikai tulajdonságokat. Egyetlen, az opacitást érintő jelentéktelen értékcsökkenést (vagyis az átlátszóság növekedését) észlelték az 1%-os burgonyakeményítővel, illetve a 0,5%-os Culminal® 7000-rel kezelt mintákon. Az eredmények azt mutatják, hogy az opacitást azok a bevonatok csökkentették, amelyek növelték a rostok közötti kötéseket. Következtetés Sajnos, az eredeti dokumentumok öntéssel készült részein nem lehet szerkezeti, mechanikai, felületi és optikai vizsgálatokat végezni, ezért nagy mennyiségű A3- as méretű vizsgálati mintát készítettek, a kiegészítéssel azonos módon. A különböző eredetű keményítőkkel és metil-cellulózzal felületileg enyvezett papírminták vizsgálati eredményeiből azt a következtetést lehetett levonni, hogy a keményítők és a MC nem sokban befolyásolják a papír szerkezeti és optikai tulajdonságait, de hatással vannak az öntött papir egyenletességére és néhány mechanikai, valamint felületi tulajdonságára. A levéltári és könyvtári anyag restaurálása során általában használt keméyítők közül nem mindegyik alkalmas a papíröntést követő felületkezelésre. Az összes vizsgált keményítő- és MC-bevonat javította az öntéssel készült papírlapok egyenletességét. A MC a keményítőnél megfelelőbbnek bizonyult a felületi tulajdonságok javításában: a vízszívó képesség és a porozitás csökkentésében. Az MC-vel felületkezelt papírok a legjobb eredményeket mutatták a belső kötéserősség és a hajtogatási szilárdság tekintetében is. Az öntött papír tulajdonságait befolyásolja a felületen alkalmazott keményítő fajtája (búza, burgonya vagy kukorica). A vizsgált keményítő-típusok közül a búzakeményítő adta a leginkább megfelelő eredményeket. A burgonyakeményítő is javította az öntött papír tulajdonságait, túlságosan nagy ragasztóereje miatt mégsem alkalmas papíröntéshez. A kukoricakeményítő egyáltalán nem nyújtott megfelelő eredményeket. A kapott eredmények alapján elsősorban a rövidebb láncú MC és a búzakeményítő alkalmazása ajánlható. Ezzel szemben, a kukorica- és burgonya- keményíatő nem ajánlott felületkezelésre. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a papíröntéshez használt rostösszetételt és enyvezőanyagot minden eredeti 100
