Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vihart Anna: Eredeti másolatok: Cima da Conegliano festményének két korabeli másolata a Szépművészeti Múzeumban
oldali első kápolnájában volt elhelyezve az 1976-ban bekövetkezett földrengés okozta pusztítást megelőzően. Állapota meglehetősen romos: a jobb oldalon a Szűz fejét és bal kezét, a kis Jézus bal kezét és lábát legalább két alkalommal teljes egészében újrafestették. Az első, 1590-ben készült kiegészítést az udinei Seccante Seccanti végezte, akit a festmény előtt felfüggesztett felajánlási lámpások okozta roncsolódás helyrehozatalára kértek fel.3 Seccanti átfestette a Madonnát, ez alkalommal eredeti nagyságában le is másolta Cima eredeti művét és a másolatra ráírta: Secás Secatis opus 1590.4 A Seccanti által készített festés nagy részét 1945-ben eltávolították, de mivel az eredeti képnek oly kicsi területe maradt meg sértetlenül, szükségesnek tartották a Szűz alakjának újrafestését és a jobb oldal újbóli rekonstrukcióját. A festményen viszonylag jó állapotban megmaradt a Gyermek feje és torzója, a táji háttér nagy része.5 Mária mögött a kép jobb oldalán kárpit függ, csak baloldalon látható táji háttér. A mellvéd jobb oldalán felirat olvasható a cartel- linón: Joannis Battista Coneglianensis Opus 149. adi primo avosto.6 Az épségben megmaradt területeket vizsgálva a festmény igen kvalitásos alkotásnak nevezhető. A festmény valószínűleg a legelső darab a típus számos ismert változata között. A kompozíció rokonságot mutat Bellini Barackos Madonna című festményének elrendezésével (Bergamo, Accademia Carrara).7 Párizsban, a Petit Palais-ban található a Cima által festett másik, eredeti alkotás, korát 1500-1504-re datálják.8 Cima ebben az időszakban készült munkáin a drapériaredők sokkal keskenyebbek és simábbak, a színei tisztábbak és mélyebbek, a Szűz feje pedig sokkal kerekdedebb, mint a 90-es évek közepén készült darabokon. Állapota Humfrey leírását követve jónak mondható, bár számos retus színében elváltozott, ez leginkább Mária köntösének alsó részén zavaró. A feliratba minden bizonnyal belenyúltak, talán hogy azt a látszatot keltsék, hogy Giovanni Bellini szigna- túrája.9 A két, eredeti festményről több korabeli másolat készült, közülük kettő a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdona. Egyikük a jelen tanulmány főszereplője, a 2004-2005-ben a szerző által restaurált tábla ismeretlen mester műve, a másikat Antonio Maria da Carpinak tulajdonítják; ezt Pulszky vásárolta a bergamo melletti Seriate- ból, Giovanni Piccinelli gyűjteményéből.10 A Pigler katalógusban ez utóbbi 1495-ös datálással szerepel.11 Coletti a szám 1497-es olvasatát javasolja, valamint Tátrai Vilmos a festmény tanulmányozását követően hasonlóan 4. Antonio Maria di Carpi festménye a Szép- művészeti Múzeumban. Antonio Maria di Carpi's painting in the Museum of Fine Arts, Budapest. 95
