Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor

42. Mihalik 1916a, 94-95.

43. MOB 717/1913, Mihalik 1916a, 97.

44. Éber-Lux 1918-19,105.

45. Mihalik 1916b, 10-40.

46. Mihalik 1916a, 112.

47. Éber 1918-1919, 99.

48. Mihalik 1916a, 106-108.

49 Mihalik 1916a, 111-112.

50. Éber 1918-1919, 99.

51. Gerevich 1916a,b és 1928, 214, Gerevich 1948, 42, Genthon 1931?, Tóth 1997, 138

52. Gerevich Tibor (1916a): A régi magyar festészet a prímási képtárban, Az Újság 1916. július 14. 5-6., Gerevich Tibor(1916b): Régi és újabb magyar festők a prímási képtárban, Vasárnapi Újság 63(1916:35)552-554.

53. Az évszám valójában a sír lépcsőjén található!.

54. RÁD 1963, 49., Gerevich Tibor: A régi magyar festészet a prímási képtárban, Az Újság, 1916. július 14.

55. Pellicioli, Mauro (Lonno, Bergamo mellett, 1887 - Bergamo, 1974) festő és restaurátor.

A 20. század első felének leghíresebb olasz festő-restaurátora. A modern restauráló iskola egyik vezető mestere. Különösen freskórestaurálásai voltak híresek, de mellette számos kiemelkedő táblaképet is restaurált. 1905 körül kezdte működését Brescia-ban, Bergamo-ban és Vicenza-ban. Munkái során az eredeti festmény maximális megmentésére törekedett. Legismertebb Leonardo: Utolsó vacsorájának restaurálásáról.

Magyarországra az esztergomi palotakápolna falképeinek restaurálására hívták meg (1935- 1936). 1937-ben restaurálta segédeivel a jáki templom középkori falképeit és a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit. Magyarországi tartózkodása alatt véleményezett és szaktanáccsal látott el számos akkori restaurálási munkát. Tevékenységének köszönhetően megváltozott a falképek restaurálásának szemlélete Magyarországon.

56. RÁD 1963, 49. Pellicioli esztergomi tartózkodása alkalmával adott szakvéleményt.

57. Tóth 1977, 139.

58. Vesd össze Genthon 1931, 130. ill 100.

59. Radocsay Dénes (1955): A középkori Magyarország táblaképei, Budapest, 423.

60. Mojzer Miklós: M. S. mester passióképei az esztergomi Keresztény Múzeumban, Budapest, 1976, 35.

61. Esztergomi műkincsek”, in: Prímás album, Budapest 1928, 214.

62. A szignatúráról részletfotót Radocsay közölt 1957-ben, Radocsay Dénes (1957): 450 Jahre Meister M S, Acta Históriáé Artium 4(1957), 228.

63. Tóth 1997, 139-140.

64. A sárosvármegyei Múzeum 1906-ban nyílt meg a bártfai régi városháza restaurált épületében.

65. Bártfai Múzeum lelt. sz. 255. (RÁD 1967, 152., RÁD 1963, 49., RÁD 1955, 423.)

66. Bártfai Múzeum lelt. sz. 251. (RÁD 1967, 152., RÁD 1963, 49., RÁD 1955, 423.)

67. MKOF 17/1916, Mihalik 1916a, 108-109.

68. Magyarkapronca (Pokrivnice) (v. Sáros vm.)

69. Bártfai Múzeum lelt. sz. 233. A hatvanas években Radocsay a múzeumban már nem találta a szobrot! (RÁD 1967, 196)

70. Brzevice (Brezovica nad Torisu)(v. Sáros vm.)

71. Bártfai Múzeum lelt. sz. 1149. 1480-1490 közötti. Talapzatán elöl fehér felirat: „Fiedler S. 1882”. (RÁD 1967, 157 és Mihalik, J.: Régi fa műemlékeink megmentése, MKÉ X. (1916) 33., RAD1967, 157.)

72. Fries (Fricovce) (v. Sáros vm.)

73. Mária alakja - Bártfai Múzeum lelt. sz. 914., Angyal alak - Szépművészeti Múzeum lelt sz, 52.648. (RÁD 1967, 165 és Mihalik, J.: Régi fa műemlékeink megmentése, MKÉ X.(1916)33.)

74. Báró Szalay Imre MKOF h. országos főfelügyelő 1916 január 19.-én Endrődinek írt leveléből.

75. A levél az ÉRT 164/1917 leibiczi két oltár aktában található.

76. Dr. Lépőid Antal (1880. január 22., Szentfülöp - 1971. május 4. , Bécs) kanonok, művészeti író. Teológiai tanulmányokat Budapesten végzett. 1913-tól Esztergomban Csernoch J. herceg- prímás titkára. 1917-től kanonok, 1921-től az esztergomi főszékesegyház plébánosa, a Főszékesegyházi Kincstár és a Keresztény Múzeum igazgatója. Esztergom művészetével, ikonográfiával foglalkozott, esztergomi ásatások vezetője Gerevich Tiborral együtt. 1946-tól haláláig a bécsi Collégium Pazmaneum igazgatója. A MTA tagja 1936-tól, tagságát 1949-ben

32