Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: Lovag Endrődi (Junga) Sebestyén : katona, festő és restaurátor

megszüntették, majd 1989-ben - posztumusz- visszaállították.(Magyar Nagylexikon 12. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001.52. old.) 77. Információk a nógrádverővei plébánia halotti anyakönyvéből valók. 78. TO 314/1928. 79. TO 314/1928. levél mellé fűzve az irattárban. A 8 fényképfelvétel megvásárlásának a ténye is itt szerepel. 80. A Tanácsköztársaság alatt Lukács György közoktatásügyi népbiztos 1919. április 15-i, 80.803/919.MMD. (Vlll)3. számú rendelete. 81. ÉRT 88/1919. 82. ÉRT 18/1919. 93. VKM 174691-1919. 84. ÉRT 199/1919. 85. Szépművészeti Múzeum lelt. sz. 52.648. (RÁD 1967, 165.) 86. MOB 4/1912 és 7/1913, Mihalik 1916a, 90. 87. MOB 143/1913., Mihalik 1916a, 92-93., 94-95., 97., MOB 717/1913. 88. MOB 713/1912, MOB 8/1913, Mihalik 1916a, 91., Éber 1918-1919, 96,97,101,103. 89. Mihalik 1916a, 106-108., 111-112., Éber 1918-1919, 99. 90. MKOF 17/1916, Mihalik 1916a, 108-109. 91. Mihalik 1916a, 110-111. 92. MMA 230-231. 93. ÉRT 177/1915, ÉRT 27/1915 94. ÉRT 27/1915 irat mellé fűzve. 95. TO 163-1928 96. 93-1950 Főig, Endrödiné ekkor Budapesten az Orlay utcában lakott. IRODALOM Anonim (1907): Régiségek megóvása, Múzeumi és Könyvtári Értesítő I. 50-52. Anonim (1913a): Pusztuló műemlékek, Magyar Iparművészet XVI. 304-305. Anonim (1913b): Pusztuló szárnyasoltárok, Magyar Iparművészet XVI. 415-416 Anonim (1914a): Fakonzerválás, Magyar Iparművészet XVII. 96. Anonim (1914b): Pusztuló szárnyasoltárok, Magyar Iparművészet XVII. 57. Bruck, Robert (1914): Gutachten über Impregnierungsverfahren wurmkranker Holzschnitzereien und alter Gemälde aus Holz, Dresden, den 1. Januar 1914. (lásd Mihalik 1916a, 98-105.) Éber László (1918-1919a): Faemlékeink fenntartása, Archeológiái Értesítő XXXVIII 94-103. Éber László (1918-1919b) jelentése az augsburgi műemléki összejövetelen való részvételről és a müncheni Bajor Nemzeti Múzeumban tett látogatásáról, Archeológiái Értesítő XXXVIII. 106-108. Éber László-Lux Kálmán (1918-1919) jelentése 1917. aug. 3.-i lőcsei főoltár fenntartása czéljából szükséges munkák megállapítása miatti lőcsei útjukról, Archeológiái Értesítő XXXVIII. 103-105. Éber László (1935) (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor kiadása, Budapest, 286. Élesztős László (szerk.) (2002): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002. 984p. Gasparetz Géza Elemér (1913): Új eljárás fából készült műemlékeink konzerválására, Múzeumi és Könyvtári Értesítő VII. 1-8. Genthon István (1931): A Selmecbányái Szent Katalin templom hajdani főoltára, Archaeológiai Értesítő 45. 120-147. Gerevich Tibor (1916a): A régi magyar festészet a prímási képtárban, Az Újság 1916. július 14. 5-6. Gerevich Tibor(1916b): Régi és újabb magyar festők a prímási képtárban, Vasárnapi Újság 63(1916:35)552-554. Valószínűleg tiszt előtt és utáni kép is van benne! Gerevich Tibor (1948)(szerk): Esztergom műemlékei I. Múzeumok, kincstár, könyvtár, in: Magyarország műemléki topográfiája L, Budapest, 42. Jakubik Anna-Kriston László (1976): A Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményének res­taurálási munkái1968-1973., Múzeumi Műtárgyvédelem 3. 37-68. Menráth Péter - Hernády Szilvia (1997): M S mester Vizitáció-képének restaurálása, in: „Magnificat anima mea Dominum"- M S mester Vizitáció-képe és egykori Selmecbányái főoltára, Magyar Nemzeti Galéria és az esztergomi Keresztény Múzeum által rendezett kiállítás katalógusa, Mikó Árpád- Poszter Györgyi (szerk.), Magyar Nemzeti Galéria, 1997. március 14 - május 25., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1997. 31-76. 33

Next

/
Thumbnails
Contents