Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Dolmányos Krisztina: Johannes Georgius Leeb gitárja 1792-ből

1. Ilangolófej

2. Hangoló kulcs

3. Fcl.sőnyercg

4. Hund

5. Fogólap

6. Nyaks/.ór

7. Naktuskó fi. Káva

9. Felsőtőke

10. Reifni

11. Hátlap

12. Gerenda

13. Bélelés

14. Alsótoké

15. tető

16. Hangnyílás

17. Húrgo mb

18. Húrtartó

1. ábra: A gitár részeinek elnevezése.

Names of the parts of the guitar.

E modell sajátossága, hogy a tető és a hát egyaránt teljesen sík, de a kávamagasság fönt és alul eltérő. További eltérés az akkoriban használt modellektől, hogy a tető feltűnően vékony (általában 5-5,5 mm vastag szokott lenni).

Különlegesség még ennél a hangszernél, hogy a tető néhány cm-es nyúlványa ráfut a nyaktuskó elülső részére, és csak a nyolcadik-kilencedik bund2 között kezdődik az ébenfa fogólap.

A tető

A fedlap szélét ébenfa szegélyléc keretezi, a puha fenyőfa sérülékenységét gátolva. A széllel párhuzamosan többrétegű fiié fut körbe, mely hat - fekete, fehér, két fekete, fehér és fekete - kb. 0,5 mm-es furnércsíkból áll. Körülbelül 2 mm-rel beljebb gyöngyházból és ébenfából készült szalagintarzia díszíti a hangszert, a körvonalát követve.

A tető alsó részén ében háttéren, gyöngyházból kialakított, felkelő napot ábrázoló motívum található.

139