Műtárgyvédelem, 2006 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vihart Anna: Eredeti másolatok: Cima da Conegliano festményének két korabeli másolata a Szépművészeti Múzeumban
A festékréteg több helyen feltáskásodott, középen, a festmény alsó széle mentén az alapozással együtt kipergett. A legnagyobb tömítések Mária mellrészén és Jézus lábai alatt és bal lábán voltak láthatók. Mária bal kezénél megfigyelhető egy hosszanti, téglalap alakú blokk, amely valószínűsíthetően a hátoldalon található javítással lehet összefüggésben, a tábla hátán ennek a javításnak egy részét a középső heveder eltakarta, így teljes egészében nem volt látható. Feltételezhetően ez a négyszög alakú kiegészítés a hordozóban levő göcs helyére készült pótlás. Mária jobb térdén a felületi egyenetlenségek a pasztózus aláfestésből következnek. Cima és a műhely munkáiban gyakran megfigyelhető, hogy a festő nagy ecset segítségével, vagy tenyerével kissé felborzolta a gesso alapozás felületét. Célja minden bizonnyal az lehetett, hogy a felületet puhábbá tegye, textúrát adva ezzel a festékrétegnek. Bár az ecsetmunka puhasága miatt pasztozitásról nem beszélhetünk, némi mozgalmasság a festett felületen mégis gyakran megjelenik. 19 A táblát súrlófényes megvilágításban vizsgálva felfedezhetjük, hogy a sötét színnel festett területek, úgymint a ruhák, határozottan kiemelkednek, míg a világos testszínek, az arcok és a kezek jóval mélyebben helyezkednek el. Ez a felületi jellegzetesség a festéstechnikával magyarázható, a festő fehérként az alapozást használta fel, vékony, lazúros rétegekkel adta meg a testszín meleg tónusát, így ezek mélyebben helyezkednek el, mint a sötétebb területek, ahol a festéket vastagabb rétegben hordta fel. Cima érett korszakában egyáltalán nem használt fehéret a testszínek megfestéséhez.20 Jézus bal lábánál, bokától felfelé, íves fekete vonal tűnik át a festékréteg alól, elképzelhető, hogy az aláfestés részét képezi. Szabad szemmel látható, valamint az infravörös felvételeken megfigyelhető az alárajz néhány részlete, melyek vázlatosan, gyorsan készült ecsetrajzok. Több területen, így Jézus lábánál, Mária bal kezénél az alárajz vonalai jelentős mértékben eltérnek a festmény kivitelezett formáitól. Humfrey értékelése azonban egészen mást mond: „Esetenként megfigyelhető, hogy a mester festés közben eltért eredeti szándékától, de a változtatás a fő formák esetében soha nem több, mint némi kiegyenlítés. A háttérben az eredetitől való eltérés viszont sokkal radikálisabb lehet.” Ennek a táblának a festője az alárajzot szabadon, játékosan, festőién készítette, eltérve ezzel a mester gyakorlatától. A műhelyben a szabályos formák kontúrjai, úgymint az architekturális részletek többnyire vonalzó és körző felhasználásával készültek, gyakran bemetszve a gesso alapba; az alárajzok pontossága miatt ezek soha nem lépik át a festmény fő alakjainak körvonalát. Az ismeretlen festő képén a mellvéd vonala felett egy, azzal párhuzamos bemetszés látható, melynek jelenlétét semmi nem indokolja, feltételezhető, hogy az eredeti tervben a mellvéd vonala még ezen a helyen szerepelt. Megállapítható tehát, hogy az elkészült festmény nem követi hűen az alárajz és a bemetszés helyét és vonalát, mint ahogyan az az irodalomban olvasható; azokon a területeken, ahol az alárajz kivehető, jelentős változtatás történt az eredeti tervhez képest. 100
