Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt
a textilrestaurálással kapcsolatos fejezeteket írta. Az 195- 195 (HIÁNYOS) között az Iparművészeti Főiskolán a textilrestaurátor szak hallgatóinak textilrestaurálást oktatott. 1952-ben tudományos dolgozóvá minősítették. Kutatási területe a magyar úrihímzésekhez, viseletekhez és a textilgyűjtemény kiemelkedő darabjaihoz kapcsolódott. Később a textilgyűjtemény vezetője. 25 évi szolgálat után 1974. augusztus 31-vel ment nyugdíjba. Ekkor megkapta a Munka Érdemrend Ezüst fokozatát. Ember M. hozta rendbe a textil műtárgyak háborús kárait, többek között a Mátyás trónkárpitot. Az orosz katonák lovakat tartottak a múzeumban, a Mátyás trónkárpitot a lovak alá terítették. A lovak vizelete a kárpitot átjárta a katonák csizmáikat is rajta tartották, amiről a csizmák patkóinak rozsdás lenyomata tanúskodik. Sajnos ezek maradandó elváltozást okoztak. A rozsdanyomokat azóta sem sikerült eltávolítani. A vizeletből származó ammónia a kárpit fémszálait megtámadta és lilás elszíneződéseket okozott. A bűzlő Mátyás trónkárpitot (az akkor beszerezhető legjobb tisztítószerrel, Maliorannal) tisztította. A sikeresen megmentett műtárgyon ma már csak a csizmasarkok tanúskodnak a korábban történtekről.(Báthy kézirat 9. old.) Sokat foglalkozott az ásatásból kikerült textilek megmentésével (egri temető, sárospataki kripta feltárások). Muzeológusként fő kutatási területe az úrihímzés, a csipke és a 16.-18. századi viselettörténet volt. A Textil Gyűjteményt gyarapította, publikációival itthon és külföldön is ismertté tette, többször magas színvonalú, szép közönségsikert arató kiállítást rendezett. 31. Ditrói Béláné Sallay Katalin (Debrecen, 1921. december 19. - Debrecen, 2003. augusztus 1.) vegyész-tanár, restaurátor a Déri Múzeum restauráló és konzerváló laboratóriumának vezetője volt csaknem 30 éven keresztül. Az 1950-es években a magyar restaurálás tudományos alapokra helyezésének egyik úttörője, kiemelkedő, sokoldalú személyisége. Az ötvenes években ő az egyedüli vegyész végzettségű restaurátor a múzeumi területen. 1940. június 22.-én érettségizett a debreceni Dóczy Gimnáziumban. A Tisza István Egyetemen 1944-ben vegyészi (kémia-fizika szakos tanári) diplomát szerzett. Az egyetem Orvosi Vegytani Intézetének Törvényszéki és Kémiai Laboratóriumában dolgozott. 1948. február 2-től szóbeli, majd 1949. január 1-től írásbeli megbízatás alapján (szerződéses), négy órát az egyetemen és másik négyet a Déri Múzeum restaurátor laboratóriumában dolgozott. 1951-ben a múzeumban véglegesítették, ettől kezdve kinevezett restaurátorként, a restaurátor labor vezetőjeként dolgozott 1977-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. 32. Hasznosáé Szöllős Ilona (Jászkisér, 1907. február 27. - Budapest, 1989). Szöllős Antal állatorvos és Somlay Margit háztartaásbeli leánya. Művészeti gimnáziumot végzett Németországban és Franciaországban szerzett szakmai gyakorlatot. Tanult és dolgozott a Rosenthal-i és a Sevres-i porcelángyárban. 1938-42 között a budapesti Dobos vegyészeti gyárban dolgozott, majd Szegeden a Szentgyörgyi féle Príma Kémiai Laborban (1943-52). 1952-ben a Biológiai Tanszer Intézetben angol, olasz, német, francia szakdokumentációt készített. 1953-56 között a Biológiai Tudomány Munkaközösség tagjaként dolgozott és ott képezte magát levéltári/könyvtári konzer- vátornak, restaurátornak. 1956 márciusától a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott új konzer- válási eljárásokon, majd 1957. május 15. - 1970. december 31. között az Országos Levéltárban. 1956-ban a károsodott iratanyag tömeges restaurálása az általa betanított fiatal munkaerőkkel kezdődött meg. A meglévő restaurátor műhelyt átszervezte, új restaurálási eljárásokat vezetett be. Nagy segítségére volt a Jugoszláviából kapott iratlaminátor. Az 1950-es évek végén elsők között a világon polietilén fóliát alkalmazott a korábbi acetátcellulóz fólia helyett. Az iratok rovar- és penész elleni kezelésére gázosító készüléket építtetett. Az ostrom és a forradalom idején keletkezett nagymennyiségű égett anyag megmentése érdekében, a restauráló kapacitás növelésére 1965-ben létrehozta a levéltár második műhelyét az Úri utcai épületben. A firenzei árvíz okozta károk enyhítésére létrejött nemzetközi összefogásban, a helyszínen segítette egy új, könyv és iratrestauráló műhely megszervezését, ezzel elismerést szerezve a magyar restaurálásnak. 33. Tikáts Adolf festő és restaurátor (Budapest, 1872 - ?) 1905-től a Műcsarnok kiállítója volt. A főváros régi épületeiről készített festményeit a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Történelmi Képcsarnok (Magyar Nemzeti Múzeum) őrzi. Szerző ci'me/author’s address: Morgós András főmunkatárs/senior scientist Magyar Nemzeti Múzeum/Hungarian National Museum 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. 46
