Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt

tor Műhelyek, Restaurátor Osztály. Az elnevezéseket nem használták következetesen, alkalmazásuk sokszor keveredett és hosszú éveken keresztül élt. Viszont nyilvánvaló, hogy a szervezeti egység Baki felügyelete alá tartozott.

Az osztály megalakítása és Baki osztályvezetővé történő megbízása valószínűleg időben nem eshetett egybe.

Az időpontokra három helyen találunk utalást:

1. Fejős Imre tanulmányában „Restauráló Üzem” cím alatt:

„A múzeumnak ez a tudományos osztályoktól semmivel sem kevésbé fontos területe volt a múltban a legjobban elhanyagolva. Alárendelt helyzetben és javadalmazással dolgozott ugyan pár szakember, de ezeknek sem száma, sem szakmai képzettsége nem volt elégséges. ...1951 óta... az egész restaurálóüzem egy szervezetbe összefogva és korszerűsítve 4 műhelyrészben végzi feladatát. Ezek: a kerámia, fém- és galvanoplasztika, bútor és metszet-részleg.” „Az alkalmazottak száma 10.” „Az üzem vezetőjének állandó feladata a vidéki múzeumok műhelyeinek ellenőrzése, és azok dolgozóinak továbbképzése.” (A Magyar Nemzeti Múzeum-Történeti Múzeum a felszabadulás első tíz évében, Magyar Múzeumok 1945-1955, kiadja: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1955, 21-22.)

2. B. Thomas Edit -az Osztály későbbi osztályvezetője, az ötvenes években a múzeum tudományos titkára erről a következőket írta:

„A Restaurátor Osztályt 1953-ban szervezték a múzeum műhelyeiből és laboratóriumaiból. Restaurálás, illetve konzerválás az 1930-as évek óta folyik a múzeumban, az e munkát végzők azonban sokáig nem rendelkeztek speciális szakképzettséggel. ...A restaurátor Osztály szakműhelyei: Általános (kerámia, csont, üveg stb.), Fém, Érem, Fa, Textil, Papír, Hangszer.” (Restaurátor Osztály, in. A Magyar Nemzeti Múzeum, Megjelent a múzeum alapításának 175. évfordulójára, szerk. Fülep Ferenc, Corvina Kiadó, Budapest, 1977. 316-317.).

3. Baki 1961. április 8.-án írt önéletrajzában:

„A felszabadulás után kezdetben csak szakmailag, 1953. január 1.-től adminisztrációs téren is vezetem az osztály munkáját”.

1953. máj. 16.-tól Bakit a 709. kulcsszámú munkakör (II. hiv. csop.) 2. fokozatába sorolták (Minisztérium - Múzeumi Főosztály 67240.02), de ezen a beosztása nem szerepel csupán az átsorolás ténye.

Nézzük az egyéb tényeket!

A restaurátorok az Érem és Régiségtárhoz, majd annak 1926-ban bekövetkezett három részre szakadása után a Történeti Osztályhoz (Tárhoz), a Régészeti Osztályhoz (Tárhoz) és az Éremtárhoz tartoztak, így a restaurálási munkákról a beszámolók, a restaurátorok személyi változásai az adott osztályok hivatalos irataiban, éves munkajelentéseiben, terveiben stb. szerepelnek. 1952 az első év, amelyben rendelkezünk az említett osztályoktól függetlenül restaurálással, restaurátorokkal kapcsolatban készített és a mai Restaurátor Osztályon fennmaradt hivatalos iratokkal. 1952-ben már létezik a múzeumban végzett restaurálásokról önálló összefoglaló munkajelentés, aminek címében a Restaurátor Osztály elnevezés is megtalálható: „Az Országos Magyar Történeti Múzeum Restaurátor Osztályának jelentése az 1952. tervévben végzett munkájáról”

33