Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt

(1952. december 26.). Tehát már 1952-ben létezett a Restaurátor Osztály! Az 1952-es évben, a meglévő iratanyagban április 22. keltezésű az az irat, amelyben először szerepel a Restaurátor Osztály megjelölés. Ebben, melyet a tudományos kisegítő üzemek vezetőjeként írt alá Baki a következőkről értesíti a munkatársakat: „Felhívom a restaurátor-osztály összes részlegeinek dolgozóit, hogy mindennemű munka megkezdés, befejezés, valamint az anyag elszállításának időpontjáról jelentést tegyenek Martinszkynénak, aki a nyilvántartást intézi. - Továbbá mindennemű anyagigénylést a tudományos kisegítő üzemek vezetője ír alá.” (863-01-2/1952 K.Ü.)

Az 1952-es iratokban még sokszor előfordul a Restaurátor Osztály megnevezés. Pl. a következőkben: A Restaurátor Osztály május havi tervjelentése (aláírás: Baki Győző - beosztás megjelölése nélkül). (1952. május 6.)

A Restaurátor Osztály korszerűsítéséhez szükséges felszerelése (aláírás: Baki Győző m.b. osztályvezető, 863-03-1/1952 K.Ü.) A Restaurátor Osztály szeptemberi munkaterve stb.

Ezen iratok a többi osztálytól elkülönülő iktatási jelzettel - K.Ü. - rendelkeznek, ami a Kisegítő Üzemekre utal. A jelzet az osztály használatában még 1957-ben is megmaradt. A Főigazgatósági iratokban található olyan levél, amely 1951. június 13.-án íródott, és amelyet Baki már „Kisegítő Üzem vezetőként” írt alá (86/1951 Főig). Ezek a tények arra utalnak, hogy a Kisegítő Üzemet korábban hozták létre, mint a Restaurátor Osztályt, de feladatköre gyakorlatilag ugyanaz volt.

Fentiek miatt vannak az idézetekben eltérő évszámok. A Kisegítő Üzemek megalakítása, összhangban Fejős Imre által írottakkal, 1951-ben lehetett. B. Thomas Edit és Baki Győző 1953-at ad meg a Restaurátor Osztály megalakításának időpontjaként. Az elnevezés használata viszont az iratanyagban már 1952-ben előfordult, ami arra utal, hogy egy évvel korábban is létezett az osztály.

1952-ben, de még az elkövetkező évek során is a következő megjelölések mindenféle kombinációja és variációja szerepel az iratokban: Kisegítő Üzemek, a Restaurátor Osztály, a Tudományos Kisegítő Üzemek, a Műhely Részleg, a Restaurátor Részlegek, a Restaurátori Műhelyek, a Központi Restaurátor és Konzervátor Részlegek; Baki aláírásai között: osztályvezető, mb. osztályvezető, tudományos főmunkaerő, kisegítő üzem vezetője, tudományos kisegítő üzemek vezetője, nagyon sokszor csak név és aláírás a beosztás megjelölése nélkül.

Az egység megnevezésének kevert használatára talán némi magyarázatot a következő adhat:

A Kisegítő Üzemekhez a restaurátori műhelyek mellett egyéb részlegek is tartoztak, pl. fotólabor, bizonyos karbantartási és gépészeti feladatok (többnyire ezeket is restaurátorok végezték, de más karbantartók is voltak az üzembe beosztva, pl. Szabó Ferenc, Bezdek Ferenc). A Kisegítő Üzemek feladatában mindenképpen, de állományában is nagyobb egység lehetett, mint a Restaurátor Osztály (1952-ben, később a személyi állomány változásával ez változhatott!). A következő idézet utal arra, hogy egyidőben mindkét elnevezés használatos volt: „Szabadságom ideje alatt június 19.-július 3.-ig a Restaurátor Osztályon, illetve

34