Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt

A MMOK KERÁMIA ÉS FÉMRESTAURÁTORI MŰHELYE (1949-1952) ILL. AZ ORSZÁGOS

Történeti Múzeum Országos Restaurátor Műhelyének (Vidéki Központi

Restaurátor Műhely) megalakítása és megszüntetése (1953)

Az 1949. évi 13. tvr. felállította a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK). A MMOK 1949. dec. 15.-én kezdte meg a működését és átvette a Közgyűjtemények Országos Felügyelősége (KOF)-tól a múzeumok irányítását. 1952 végén a MMOK-ot az Elnöki Tanács 25/1952. számú törvényerejű rendeletével felszámolták. A rendelet úgy módosította a múzeumokról és a műemlékekről szóló 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendeletet, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium Hatáskörébe tartozó Múzeumok és Műemlékek Országos Központját megszüntette és az egész múzeum- és műemlékügy ellátására a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztályt állított fel. A Múzeumi Főosztály feladata a múzeum- és műemlékügy elvi irányítása és ellenőrzése lett. A MMOK megszűnésével az addig végzett operatív feladatokat az országos múzeumokra ruházták át.

Az átszervezéskor a MMOK-ban működő kerámiai és fém restaurátori műhelyt megszüntetni nem lehetett, mivel fontos, a vidéki múzeumok számára szükséges restaurálási munkát végzett, ezért a műhely személyzetével átkerült a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A műhellyel áthelyezték Doleviczényi László és Bikár Fedóra restaurátorokat. A Nemzeti Múzeumban megalakult Doleviczényi vezetésével az Országos Restauráló Műhely, mely a múzeum többi restaurátor műhelyétől függetlenül végezte feladatát. A beosztott restaurátorok: Bikár Fedóra, Horváth Lászlóné, Szalay Sándor, Sikó Éva és Sztankay Ágnes voltak.

A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya az Országos Történeti Múzeum feladatává tette - „a Vidéki központi restaurátor műhely ütemtervének elkészítését, különös tekintettel Esztergom, Sztálinváros, Szeged, Győr, Miskolc anyagára”. (Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya 863-6815/1953 (1953. febr. 13.))

A műhely felszerelése az Egyetem utcai épületben (Károlyi palota) 1953. I. negyedévében fejeződött be. A rendelkezésre bocsátott 3 szoba 5 szobává lett átalakítva, a munkaasztalokhoz városi gáz is csatlakozott. A műhelyhez savazó helyiség tartozott. A műhely restaurátorai a sztálinvárosi hatalmas mennyiségű ásatási anyag restaurálásával kezdték tevékenységüket (863-02-16-1953 Főig). A műhelyt félévi működés után beolvasztották a Baki féle kerámia műhelybe, Doleviczényit pedig a fémrestaurátori műhelybe rendelték.

Kisegítő Üzemek - Restaurátor Osztály (Központi Restaurátor Műhelyek)

A Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátor Osztályának megalakításával és Baki osztályvezetővé történő kinevezésével kapcsolatos semmilyen hivatalos iratot nem sikerült találni sem a múzeumban, sem a Levéltárban. Ezért közvetett iratok alapján próbáljuk rekonstruálni e kérdéskört. A kérdést bonyolítja, hogy a múzeum restaurálással foglalkozó szervezeti egysége 1951-ben jelenik meg az iratanyagban és számos néven említik: Kisegítő Üzemek, Központi Restaurátor és Konzerváló Műhelyrészlegek vagy Restaurátor Üzem(ek), Központi Restaurá32