Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bakayné Perjés Judit - Kissné Bendefy Márta: Régészeti lábbelik egységes dokumentációja

igényelnek, nem költségesek, és bármelyik átlagosan felszereit restaurátor- műhelyben elvégezhetőek. Ugyanakkor elegendő információt adnak ahhoz, hogy segítségükkel kiválaszthassuk a megfelelő tisztítási és konzerválási eljárást.9 Technikatörténeti kutatásokhoz azonban természetesen továbbra is szükség lehet a pontosabb nedves-analitikai módszerekre, illetve műszeres vizsgálatokra.

1. Előzetes érzékszervi vizsgálatok - a bőr színe, hajlékonysága, rugalmassága, a bőrrostok kohéziója, a barkaréteg stabilitása.

2. Mikroszkópos vizsgálatok - az állat faja, a bőr felületén látható romlási jelek (7, 8. kép).

3. pH mérés - annak ellenőrzése, hogy a bőr kémhatása az elfogadható 5 pH érték körül van-e. A felületen végezzük elektromos pH-mérő készülékkel, vagy nem-levérző pH indikátor papírral.

4. Cserzésvizsgálat - Segítségével eldönthető, hogy növényi vagy tim6.-7. Mikroszkópos fénykép a 35. és 37. sorszámú talpak részletéről.

A varráslyukak formája hűen tükrözi a varráshoz használt ár formáját.

Jól látszik a marhabőrre jellemző barkarajz, és az öltéslyukban megmaradt len varrócérna-töredék. / Microscopic photos of the soles No. 35 and 37. The form of the stitching holes informs us about the shape of the awl.

Both the grain pattern of the cattle skin and the linen thread fragment in the hole can be seen.

sós cserzésű-e a bőr (timsós cserzés esetén kerülni kell a vizes kezeléseket!). Cseppelemzéssel végezzük mikroszkóp vagy nagyító alatt, így néhány bőrrost is elég a vizsgálathoz.

Az 1960-70-es években alkalmazott bőrkonzerválási eljárások

Az 50-es évek előtt nem nagyon tudták megmenteni az ásatásból származó, többnyire töredékes bőrtárgyakat. Ezek kiemelés után szakszerű konzerválás nélkül kerültek raktárba. Az 50-es 60-as évektől sorra kerülő várásatásokból és temető-feltárásokból nagyobb mennyiségű középkori lábbeli maradvány került felszínre, nedves állapotban.

Magyarországon akkoriban kezdte úttörő munkáját Szalay Zoltán, aki az addig ismeretlen területen, kreatív tudományos szemlélettel és a néprajzi bőrtárgyakon szerzett tapasztalatok alapján megindította az első bőrkonzerválási kísérleteket. Munkájában segítséget kapott néhány lelkes bőripari szakembertől és kollégáitól, elsősorban Vakány Iréntől.

44