Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Fehér Ildikó: Átfestett függönyök: egy 16. századi Madonna-kép újraértékelése
tartalmaz, ez egyúttal az a réteg, amely a mester saját változtatásának tekinthető és a Madonna megfestésével egyidőben került a képre. A felette lévő két réteg (2. és 3.) kobaltot tartalmaz, így ezek csak a 19. században kerülhettek fel a festményre . Nyilvánvalóan azért festették át ekkor két réteggel is a kék hátteret, mert a festő által elvégzett átalakítás ekkor már nem volt képes elfedni a függöny zöld felületét. Az optikai elváltozást részben az okozhatta, hogy a kötőanyag átszívódott az alsó és felső rétegekből, másrészt az alsó rétegben lévő rézzöld is okozhatott kémiai változásokat. A zöld függöny többszöri átfestéséből vett keresztmetszet-csiszolaton jól látszik, hogy a zöld festékréteg (3.) közvetlenül a vörös aláfestésre (2.) került fel (10. kép). Az azuritot tartalmazó, a festő által elvégzett átfestés (4.) felett van az első 19. századi réteg.11 10. A kék háttérből vett keresztmetszet- csiszolat. / Cross section taken from the blue background. III. Mesterkérdés, stíluskapcsolatok Vizsgálódásunkat igencsak megnehezíti, hogy a festmény megcsonkított állapotban maradt ránk, azonban bizonyos részletek - főleg Mária kvalitásosán megfestett arca, - kiindulópontul szolgálhat. A jó állapotú és nagyobb kiegészítések nélküli arc lágyságának, plasztikus formájának érzékeléséhez sokat segített a megsárgult lakk és a rárakódott szennyeződések eltávolítása. Mária fejét kissé jobbra fordítja, gyermeke felé. Az arc ugyaninnen, balról kap megvilágítást, ezért a jobb oldalon egy eléggé határozott kontúrú árnyékot találunk, ami fokozza a keskenyedő áll és a száj plasztikusságát. A szemöldök sötét íve kiemeli az arc és a homlok fénytelítettségét. A táblakép a Szépművészeti Múzeum katalógusában 16. század első felében keletkezett közép-itáliai műként szerepel ’’Girolamo del Pacchia követője?” megjelöléssel.12 Girolamo del Pacchia művészeti tevékenységének, műveinek meghatározásával kapcsolatban az irodalomban még igen sok a bizonytalanság. A tanulóéveit Firenzében és Rómában töltő mester 1508-tól 1535 körül valószínűsíthető haláláig Sienában dolgozott.13 Stílusára a firenzei kortársak közül Fra Bartolomeo és Mariotto Albertinelli is hatással voltak. Festményeit csak a 20. század elején kezdték kiemelni, és külön értékelni a szintén sienai Giacomo Pacchia- rotti munkái közül.14 Mivel mindkét mestertől kevés biztosan neki tulajdonítható 130
