Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Fehér Ildikó: Átfestett függönyök: egy 16. századi Madonna-kép újraértékelése

munka maradt ránk, sőt talán bizonyos megbízatásokon együtt is dolgoztak, ezért ez a kérdés máig megoldatlan. Az irodalom általánosan elfogadja Girolamo del Pacchia műveként a sienai képtárban őrzött Szent Család sienai Szent Katalinnal tondót. Érdemes megfigyelnünk Mária fejének megfestését: a hasonló tartáson kívül megtaláljuk jobb oldalon az állig húzódó árnyékot, a keskeny állat és a szemöldök íveivel határolt hangsúlyos homlokot (11.-12. kép). Ezen részlet kiemelésével szeretnénk alátámasztani azt az eddigi feltételezést, amely szerint a Szépművészeti Múzeum táblaképe valóban közel áll a Girolamo del Pacchia műhelyében készült képekhez. A jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján helyesen járunk el, ha a mester Sienában 1508 és 1535 körül működő műhelyét, vagy a körében működő festőket jelöljük meg a kép keletkezésével kapcsolatban.

11. Girolamo del Pacchia követője: Madonna gyermekével (részlet). / Follower of Girolamo del Pacchia: Virgin with Child (detail).

12. Girolamo del Pacchia: A Szent Család Sienai Szent Katalinnal (részlet). / Girolamo del Pacchia: The Holy family with St. Catherine from Siena (detail).

VI. Bubics Zsigmond

Bubics Zsigmond a 19. század második felének kimagaslóan művelt, magas egyházi méltóságokat betöltő, történelemtudományokkal is foglalkozó személyisége volt: az 1880-as években kassai püspök, országgyűlési képviselő, 1900-tól az MTA tiszteleti tagja tisztséget töltötte be.15 Ifjúkorában Esterházy Pál fiai mellett nevelősködött, ekkor nyílt alkalma a nyugati országok beutazására. Gyűjteményének első darabjait ekkor szerezte be. Ezekre az évtizedekre így emlékezik vissza a kortárs, Ortvay Tivadar; “...Ritka szép és nagyértékű műkincset gyűjtött össze, melyet míg az Esterházyaknál volt, rendesen különböző helyeken bérelt privátlakásaiban, később Sándor főherceg-utczai, meg aztán a Magyar Tudományos Akadémia palotájában lévő lakásában, Kassán pedig püspöki székházában helyezte el. Kassai, budapesti, bécsi, kismartoni, klehburgi lakásai valóságos múzeumok voltak...Gyűjteményéről általán azt vallja egyik műismerőnk, hogy az "még külföldön is számot tett volna.”'6

A püspök itáliai utazgatásai alkalmával szenvedélyesen gyűjtött, vásárolt, piacokon és kereskedőknél. A tulajdonába került műkincseket itthon restaurál- tatta. A festmények restauráltatásával kapcsolatos tevékenységét, és a restaurálásra vonatkozó nézeteit megismerhetjük fennmaradt levelezéseiből. Ezek közül 1877-ben Tárkányi Bélához írt levelét emeljük ki, amelyben név szerint

131