Műtárgyvédelem, 2004 (Magyar Nemzeti Múzeum)

E. Nagy Katalin - Pataki Anikó - Tóth Márta: Műtárgykölcsönzés, kompromisszum, konzerválás

MŰ TÁRGYKÖLCSÖNZÉS, KOMPROMISSZUM, KONZERVÁLÁS

E. Nagy Katalin - Pataki Anikó - Tóth Márta

A New York-i Asia Society and Museum 2003-ban iszlám konferenciát szervezett. Ebből az alkalomból egy nagyszabású kiállítás rendezésére is készültek, “Hunt for Paradise: Court Arts of Iran, 1501-1570” címmel. Az Ipar- művészeti Múzeumhoz azzal a kéréssel fordultak, hogy a textil osztályon őrzött, és az Esterházy-gyűjteményből származó ún. Perzsa-kárpitot,1 az iráni művészet kiemelkedő remekművét a kiállításon bemutathassák.

Az applikált selyemkárpit akkori állapota nem tette lehetővé sem a szállítást, sem a bemutatást. Rendkívül nehéz helyzet előtt álltunk. Magyarországon módszeres iráni művészettörténeti kutatás nem bontakozhatott ki úgy, mint a nagy gyűjteményekkel rendelkező múzeumokban. A történelem viharaitól2 megtépázott művet a múzeum raktárában őrizték, így a külföldi kutatók figyelmét elkerülte. A műtárgyról szóló hazai tudományos közlemények különböző álláspontot képviseltek, úgy a stílust, mint a technikát tekintve.3 Annak reményében vállaltuk a kölcsönzést, hogy a New Yorki konferenciára érkező iráni művészet- történeti kutatással foglalkozó jeles külföldi szakemberek segítségünkre lehetnek a világon egyedülálló applikált selyemkárpit kormeghatározásában.

Tanulmányunk a mű történetéről, készítéstechnikájáról, állapotváltozásairól, a konzerválás módszerének kiválasztásáról, annak kivitelezéséről, valamint a szállítás módjáról számol be.

A MŰTÁRGY LEÍRÁSA

Az Esterházy-kárpit a festményekről, irodalmi és történeti forrásokból, valamint nyugati útleírásokból jól ismert királyi elfoglaltságot, a letáborozott udvar szabadtéri lakomáját mutatja be. A mű két fő részből áll, a középmezőből vagy tükörből, és egy keretsávból vagy bordűrből. Ez utóbbi hármas tagolású, egy szélesebb közép-bordűrre és két mellék-bordűrre oszlik.

109