Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Bóna István: A 19. század színei : falfestmények a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Nemzeti Múzeum festett terei

(Díszlépcsőház) A díszlépcsőház a múzeum művészileg legjelentősebb tere, egyben a magyar eklektikus művészet egyik legkorábbi jelentős műve. Fő ékességeit Lotz Károly és Than Mór freskói jelentik. Jelen esetben szándékosan használom a freskó szót, noha - főleg ebben a korban,- okosabb falképről beszélni. Az eklektikus művészek ritkán használták a freskó-technikát. Lotzról például még tanítványai is úgy tudták, hogy életében soha nem festett valódi freskót. Ezt a Képzőművészeti Főiskola restaurátor szakán is így tanították. Ez annál inkább érdekes, mert a főiskola (ma egyetem) rektori lépcsőjén lévő Lotz képek is valódi freskó-technikával készültek. Pár éve meggyőződhettünk arról is, hogy az Andrássy út és Bajza utca sarkán lévő palota homlokzatán ugyancsak freskó-technikával festett Lotz. Érdekes, hogy ő maga beszámol arról, növendékként mennyit kínlódott ezzel a technikával (Ybl, E. 1981.), és az is ismeretes, hogy mesterének, Rahlnak a freskóit (al fresco!), esetenként Than és Lotz festette (Ybl, E. i.m.). Mire tehát hazajött bécsi tanulmányai után a két barát, a freskófestés technikáját már magas fokon művelték! Hogy ezt később elhagyták, annak okait itt nem vizsgálhatjuk.

A díszlépcsőház belső terét már jóval Pollack halála után, Zofahl Gusztáv tervei alapján (KÖZTI 1985.) alakították ki eklektikus stílusban. A mennyezet neoreneszánsz famennyezetet utánoz. Zofahl ismerte Lotz freskóterveit, a festőkkel konzultálva alakította ki az építészeti részleteket. Lotz a már teljesen elkészült, stukkókkal és “szobafestéssel” díszített mennyezeten kezdte meg a munkát 1874-ben, és még abban az évben be is fejezte.

Az oldalfalon körbefutó fríz freskói további két év múlva készültek el, a hozzájuk tartozó stukkókkal és díszítőfestésekkel együtt. Utóbbiakat, pontosabban a fríz fölötti “főlapok” festését a munkát átvevő bizottság kifogásolta, mint a festmények hatását rontó, és hangsúlyozottan “nem

6.1 ..Díszlépcsőház. A képkeretek aranyozásából vett minta mikroszkópos fotója.

Jól láthatók a számtalan átalakítás rétegei. (Kriston László preparátuma)

Main staircase. Microscopic photo of the sample taken from the gilding of the frames of the paintings. Layers of the multiple alterations can be seen well.

(Sample made by László Kriston.)

6.2. A díszterem enyves festésű ornamentikájának részlete A part of the ornamentics of the main hall

Than és Lotz tervezők nyomán készült" díszítést. Megváltoztatását javasolták. A freskók festésekor, és elkészültük után, szinte folyamatosan épületszobrászok és festők dolgoztak a lépcsőházban 1874-79 között (Lechner, J. 1927.). Alig egy évszázad alatt a díszlépcsőházfestését jól dokumentálhatóan többször átalakították, a festményekhez is legalább háromszor hozzányúltak.

82