Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése

Jegyzetek

1. Az előkerülés körülményeiről: Csetneki, Hazai tud. intézetek és leletek. A fokorúi s polgárdi lelet. ArchÉrt 12.(1878) 186-187;

Pulszky F., A polgárdi ezüst triposz. Archaeologiai Közlemények 13 (1880) II, 1-6;

Hampel J., Magyarhoni régészeti leletek repertóriuma. Archaeologiai Közlemények 13 (1880) II55-62;

Erdélyi G., A polgárdi ezüst tripos. ArchÉrt 45 (1931) A tripushoz Id. még.: F. Barette, Triton et néréide: un decor original de trépied romain. Rv. Louvre 26 (1976) 269-273; M. Nagy - E. Tóth, The Seuso Treasure. The Pannonian Connection? Minerva 1990 1/7 (1990) 4-11; Nagy M., A Seuso-kincs pannoniai kapcsolatai. Magyar Tudomány 1994/3 293-294.

2. Erdélyi 1931 (1. jegyzet) 297; Klatt 1995 (2. jegyzet) 478 Nr. D26.

3. É., B. Bónis, Das kaiserzeitliche ’’Wagengrab” Nr. 3 von Környe. FolArch 33 (1982) 130-134; Klatt 1995 (2. jegyzet) 479 Nr. D29.

4. É., B. Bónis, Der kaiserzeitliche Bronzefund von Zomba. FolArch 34 (1983) 94-100; Klatt 1995 (2. jegyzet) 479-481 Nr. D30

5. Sz. Burger A., Áldozati jelenet Pannónia kőemlékein. RégFüz Ser. II/5 Budapest 1959.

6. A sackrau/zackrów-i germán előkelő sírjába zsákmányként került quadripust, NUMINI AU felirata alapján egy galliai szentélyből rabolhatták el. Itt helyezhette el votív ajándékként korábbi tulajdonosa: E. Künzl, Römische Tempelschatze und Sakralinventare; Votive, Horte, Beute. AnTard 5 (1997) 63-64.

7. Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet 1993. (ikt.sz.:136-11-2/93. R)

8. A cerezin nagymolekulájúparaffin-szénhidrogénekből álló fehér, szagtalan méhviaszhoz hasonló anyag, nem avasodik. 120 °C hőmérsékleten, vákuum alatt alkalmazták.

9. A forrasztóón minősége már igen régen szabályozott, a legelterjedtebben használt összetételek: 2,5 rész ón - 1 rész ólom (olvadáspont: 185-190 °C), 1 rész ón - 1 rész ólom (olvadáspont: 200 °C), 1 rész ón - 2 rész ólom (olvadáspont: 240 °C).

10. Hampel József: Magyarhoni régészeti leletek repertóriuma. Archaeologiai Közlemények XIII. Budapest 1879. 56.p.

11. A vizsgálatot dr .Tóth Attila végezte az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében.

12. Dr.Járó Márta vegyész: Az eredmények értékelése

13. Edvi Illés Aladár: A fémek szerepe az iparművészeiben in Az iparművészet könyve III (Athenaeum Rt. 1912.) 11.p.

14. Még ma is számos múzeum, köztük a MNM is őriz ebben a kiváló műhelyben készült, egyedülállóan jó galvanoplasztikai másolatokat.

15. Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum által forgalomba hozott galvano-másolatok képes lajstroma, szerkesztette: Czakó Elemér dr. (Országos Magyar Iparművészeti Múzeum Galvanoplasztikai Osztálya. Vezeti: Hepka Károly tanár) Budapest. 1908.

16. Növényi eredetű (isonandra-gutta), többlépcsős kezeléssel állítják elő a növény nedvéből, adalékokkal bőrszerű, rugalmas, hőre lágyuló, elektromosan nem vezető anyag.

17. E.I.A. (Edvi Illés Aladár): Elektrometallurgia. In Pallas Nagylexikona V. (Bp. 1893) 853.p.

18. Az egyik szerző - T .Bruder Katalin - még dolgozott guttaperchával és formaviasszal.

19. Mint a szétszedésnél világossá vált, az eredeti, sugaras díszítésű alátétlemezt a szerelésnél fordítva tették a helyére.

20. Dr.Nagy Mihály közlése szerint, ezeket a lyukakat akkor készítették, amikor a tárgy az Ezredéves Országos Kiállításon szerepelt (1896) - ennek segítségével rögzítették a posztamen- shez rögzített csonkhoz. Véleményünk szerint nem kizárt, hogy erre a célra már meglévő lyukakat használtak fel.

21. Feltehetően a griff nyaka egyéb használati tárgyon is betölthetett feladatot, például igen alkalmas kiöntőnek. Véleményünk szerint egy mintakollekcióból összeállított motívumanyaggal állunk szemben.

22. Meg kell jegyezni, hogy, mint ez a későbbiekben bebizonyosodott, felesleges volt, hiszen már eleve nem a helyükre kerültek a töredékek sem.

23. Ekkor kérte fel a MNM erre munkára is Veres Kálmán szobrászművészt, aki már addig is több restaurálási, rekostrukciós munkában közreműködött.

64