Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)

T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése

24. A szoboröntészetben azt nevezik beomlásnak, ha az anyag átég, - de az egyik oldala mégismegtartja formáját. A keletkezett mélyedést ki kell tölteni.

25. Az ezüstnek rendkívül magas az öntési vesztesége, ezt fokozza még a túlhevítés.

26. Külső áramkör nélküli elektrolízis, 1926-ban Rathgen ismertette. A fémtárgyat alumínium, vagy cinkfóliával úgy tekerjük be, hogy valahol fémes érintkezés legyen, majd só, vagy lúg oldatba merítjük. A fémes felületen hidrogén válik ki.

27. Erdélyi Gizella: i.m. 1-2. kép

28. Ha feltételezzük, hogy igaz a teória, miszerint a tárgyat elrejtették oda, ahol előkerült - nem az egész, ami egy elrejtőre utalna, - miért csak két láb és a hozzá tartozó pántok voltak ott? Ha tripusz volt, és kétfelé osztották, még az amúgy is eltört láb felének s egy pántnak is hiányoznia kellene. Viszont az előkerült darabok majdnem pontosan egy négylábnak a felét adják

29. Klatt 1995. (Id. 2. jegyzet) 358.

30. W. Grempler, Der II. und III. Fund von Sackrau. 1888, 10 Taf. 5-6; Klatt 1995 (Id. 2. jegyzet) 468-469 Nr. V17.

31. H.U.Nuber - A. Radnóti, Römische Brand- und Körpergräber aus Wehringen, Ldkr. Schwabmünchen. Ein Vorbericht. Jahresbericht der Bayerischen Bodendenkmalpflege 10 (1969) 42, 47, 38 Abb. 6; P. Fasold, Römische Grabbrauch in Süddeutschland. Schriften des Limesmuseums Aalen Nr.46. Stuttgart 1992.

32. U. Klatt ezt az összecsukható asztalt a tripusok között sorolja fel (Klatt 1995 Id. 2. jegyzet, 490 Nr. D59). Nem egészen világos, hogy erre a quadripuskénl publikált asztalra vonatkozik U. Klatt egy másik wehringeni tripus kapcsán (D60) tett rövid, "möglicherweise gehören zu diesen Überresten noch Teile des falsch rekonstruierten Vierfusses” megjegyzése, vagy sem. Az érintett wehringeni asztalt előkerülése után valószínűleg nem véletlenül értékelték quadripuskénk

33. Az ephesosi darab: Klatt 1995 (Id. 2. jegyzet) 467 Nr. V15; az Isztambuli Régészeti Múzeumban található quadripushoz Id: Klatt 1995 (Id. 2. jegyzet) 463 Nr. V3

34. O. Seek, Notitia Dignitatum (1876) 158 Nr. XV. "castrensis sacri palatini”.

35. The Age of Spirituality, New York 1979 227-228 No. 204.

36. Mindössze két ilyen tripust ismerünk. Az egyik az algériai Tigavaban került elő (Klatt 1995 (1. jegyzet( 473-474 Nr. D13), a másikat a Louvre-ban őrzik: Klatt 1995 (1. jegyzet) 495 Nr. D75, Barette 1976 (1. jegyzet) 269-273.

37. U. Gehring, Hildesheimer Silberschatz im Antikenmuseum. Berlin 1980, 15-16 Abb. 10. A stewensweerti ureusszal koronázott ezüst tripusláb (Leiden, Rijksmus. van Oudheden) valószínűleg 18-19. sz-i hamisítvány Id.: Klatt 1995 (2. jegyzet) 487 Nr. D50, 440 Abb. 113-114.

38. Ld. ehhez összefoglalóan: Nagy - Tóth 1990 (1. jegyzet) 4-11; Nagy 1994 (1. jegyzet) 293-294.

Szerzők címe / Author’s addresses:

T. Bruder Katalin főosztályvezető-helyettes / deputy department head Magyar Nemzeti Múzeum, Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály Hungarian National Museum, Conservation Department 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

Mráv Zsolt régész / archaeologist Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Főosztály Hungarian National Museum, Archaeological Department 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

Veres Kálmán szobrászművész / sculptor 2014 Csobánka, Margitliget

65