Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Járó Márta: Tárlóklíma és szilikagél: a légnedvesség szabályozása kiállítási tárlókban
(A relatív légnedvesség változásának okai a tárlóban) A szerves anyagból készült, valamint a rossz állapotú régészeti üveg, kerámia, fém stb. műtárgyak károsodásához nagymértékben hozzájárul környezetük relatív légnedvességének (páratartalmának, RH)1 nem megfelelő értéke, illetve az RH gyors változása, ingadozása. A változások részben azért következnek be, mert a tárgyat pl. a raktárból vagy egy másik múzeumból szállítják a kiállítás helyszínére (amelynek klimatikus viszonyai az esetek döntő többségében eltérnek a kiállítóhelyéitől), részben pedig azért, mert a kiállítótérben is változik, esetenként napjában többször is, a hőmérséklet és a relatív páratartalom. A tárgyak tárlóba helyezésének egyéb okok (pl. biztonság, légszennyezők elleni védelem) mellett, egyik fő célja, hogy e változások sebességét és mértékét csökkentsük. A tárló belső tere és a környezet közötti kölcsönhatások, a tárló építőanyagaitól és szigetelésének minőségétől függően, kisebb-nagyobb mértékűek lehetnek. A környezet hőmérsékletváltozásait mindenfajta tárló belső hőmérséklete viszonylag gyorsan követi (kivétel a nagyon vastag, több rétegű üvegből készült, biztonsági vitrin), a hőmérséklet emelkedése vagy csökkenése a relatív páratartalom változását eredményezi a tárlóban. A környezettel történő légcsere, pontosabban a vízpára ki- és beáramlása a tárlóba, változó gyorsaságú lehet,1 mértéke a tárló építőanyagaitól és a szigetelés minőségétől függ. Azokban a tárlókban, amelyeknél egy papírlap vagy esetleg aprópénz becsúsztatható a réseken, még ha megfelelő anyagokból készült is (fém és üveg), a belső tér relatív pára- tartalma gyorsan követi a környezetében, tehát a kiállítóteremben végbemenő változásokat, és a légcsere következtében a páratartalom mellett változik a belső tér légszennyezettsége is. (A relatív légnedvesség szabályozása tárlón belül) A Magyar Nemzeti Múzeum épületében sem az állandó, sem pedig az időszakos kiállításoknak helyet adó termekben nem volt lehetőség a rekonstrukció során a központi klimatizáció kiépítésére, azaz a hőmérséklet és a relatív légnedvesség gépi úton történő, központi szabályozására. Ezért a relatív légnedvesség ingadozására leginkább érzékeny, tárlóban elhelyezett tárgyak esetében vagy helyileg, 156 13.1. A könyv lapjának felpöndörödóse jelzi, hogy a tárgy túl száraznak ‘találja” környezetét. The curling of book leafs shows that the surrounding is too dry.
