Műtárgyvédelem, 2002 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Járó Márta: Tárlóklíma és szilikagél: a légnedvesség szabályozása kiállítási tárlókban
a vitrinben biztosítjuk a kívánt relatív páratartalmat, vagy, ha ez nem lehetséges, a tárló környezetében próbáljuk stabilizálni a műtárgyvédelmi szempontból optimális értékeket. Az alábbiakban különböző mértékben szigetelt (ún. lég-, illetve pormentes), fémből és üvegből készült tárlók esetében mutatjuk be, milyen módon próbáltuk a megfelelő relatív légnedvességet állandósítani egy-egy műtárgy környezetében. JÓL SZIGETELT FÉM-ÜVEG TÁRLÓK Eddigi tapasztalataink szerint a fém alapon álló, üveglapokból készült, nem nyitható, csak emelhető tárlók (3. kép), illetve a billentéssel nyíló asztali vitrinek (4. kép) tekinthetők a legjobban szigetelt, szigetelhető típusoknak. Ezek bizonyultak a legalkalmasabbnak arra, hogy bennük az időszakos kiállításokon stabil relatív páratartalmat biztosítsunk a tárgyaknak, függetlenül attól, hogy milyen időszakban, milyen környezeti körülmények uralkodtak a kiállítóteremben. Közülük az öt oldalon üvegből készült, az éleken ragasztott hasábok (3. kép) általában jobban zárnak, mint a billentéssel záródóak (4. kép). (A belső légtér paramétereinek változása egy jól szigetelt tárlóban) A fém és üveg kombinációjával készült, jól szigetelt (ún. légmentes) tárlók esetében a tárlóban lévő vízgőz mennyisége2 hosszú távon belül állandó, kívülről történő utánpótlása vagy a külső légtérbe történő kiszökése nagyon lassú. A tárló belső hőmérséklete viszont követi a környezet hőmérsékletének alakulását. Hiába “zárunk be” azonban egy jól szigetelt tárlóba a műtárgy köré megfelelő mennyiségű vízgőzt, ha a hőmérséklet emelkedik, a tárgy ezt “úgy éli meg”, mintha csökkent volna a páratartalom, illetve, ha hűvösebb lesz, azt páratartalom-növekedésként érzékeli. Amennyiben szerves anyagból készült a műtárgy, mindkét esetben törekszik az eredeti állapot, azaz a környezettel korábban kialakított egyensúlyának helyreállítására, vizet ad le (kezd kiszáradni) vagy vizet vesz fel (megduzzad), vagyis mozog, alakváltozást 157 13.2. Az oklevél hullámosodása a tárgynak nem megfelelő, túl magas relatív páratartalom eredménye. The waviness of document is the result of the too high relative humidity which is unsuitable to the object
