Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Vámosi Lajosné: Újabb érdekesség a zamárdi avar temetőből
2 Dr. Járó Márta közlése. 3 A4, sz. szakirodalom szövege: Bogár-ékszer. Minap rovarétkekkel ismertettük meg az olvasót, ma felemlítünk néhány bogarat, melyet ékszernek használnak. Hátha egyik-másik rovarásznak sikerül nejét rávenni arra, hogy gyémántok helyett ilyeneket kívánjon. Persze nem a mi bogarainkról van szó. A Lampyris fajokat pl. az előkelő indus nők fejéknek használják úgy, hogy szorosan lefésült hajba a bogarakat beletűzik, piros vagy kék hálóval letakarják és tűkkel megerősítik: így járnak látogatóba és sétatereken. - A Buprestis chrysist Indiában az ékszerészek finom filigránművei veszik körül és tűt erősítenek hozzá: így aztán a nők brochenak használják. - A Chrysochroa vittata fényes számyfedeleit Kínában a hölgyek ruháinak ékesítésére fordítják; a legelőkelőbb hölgyek ruhái 4 sorral vannak szegélyezve, az alacsonyabb rangúak 5 sortól lefelé, egy sorig viselhetik csak. - Az Eumolpus janthinus, amethystinus és fulgidus Brazília, Argentína és Peru szépeinek, egy-egy gyöngytől elválasztva, gyönyörű nyakékül és karperecül szolgálnak. - A Fülöp-szigetek női pedig a Coryphocera Mac Leayi-t használják általánosan piperéül. - Az aranyba és ezüstbe foglalt Entimus imperialis Brazíliában fülbevalókul viseltetik, az Orinokai indianus nők pedig csaknem minden fénylő fedelű bogarat hajékként használnak. — A Phanaeus fajokból s egyéb ragyogó bogarakból Mexikóban egész tableaux-kat, tájképeket stb. készítenek, sőt oltárfedők díszítéséül is használják; névnapokon és ünnepnapokon egymást oly képekkel ajándékozzák meg, melyeken az ajándékozó s a megajándékozottnak neve bogárfedőkkel van kirakva. - Des- monota variolosa, Hoplia coerulea, és Chrysochus auratus élénk kiviteli cikket képeznek Franciaországba, ahol a divatüzletekben ezrével vannak felhalmozva e bogarak, melyekkel a divatárusnők és piperekészítők báli ruhákat, női kalapokat és virágcsokrokat ékesítenek. íme van miben válogatniok rovarásznőinknek! IRODALOMJEGYZÉK 1. BÁRDOS EDITH: A Zamárdi avar temető feltárásának 15 éve. Somogyi Kultúra, 1995. 6/3. 31-35. p. 2. KISS GÁBOR: A késői avar aranyozott övdíszek. Somogyi Múzeumok Közleményei, XI., 1995.100-126. p. 3. VÁMOSI LAJOSNÉ: Egy díszítéstechnikai eljárás a zamárdi avar temető VII. századi leletanyagában. „Spanyolozás” az avar ötvösművészetben. Műtárgyvédelem 24. MNM, Budapest, 1997. 101-108. p. 4. ANON: Bogár-ékszer. Rovartani lapok, Budapest, 1897., IV. kötet, 3. füzet, 66. p. 5. ENDRŐDI S.: A lemezescsápú bogarak kárpát-medencei lelőhely adatai. Föl. Ént. Hung. 6. 1957. pp 220-221. 6. ENDRŐDI S.: Lemezescsápú bogarak. Lamellicomia Fauna Hung. Magyarország állatvilága IX (4). 1956. pp. 158-159. Szerző címe: Vámosi Lajosné restaurátor tanácsos Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága 7400 Kaposvár, Fő u. 10. 68
