Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - T. Bruder Katalin: Két római sisak újrarestaurálása
KÉT RÓMAI SISAK ÚJRARESTAURÁLÁSA T. Bruder Katalin Összefoglalás: Mindkét sisakot eddig már többször is restaurálták, javítgatták. A régi kiegészítések, javítgatások eltávolítása után ismét kiegészítésre, rekonstruálásra kerültek. A tornasisak kiegészítése anyagában színezett műanyaggal készült (Eporezit FM 20 epoxigyanta), míg az Intercisa típusú díszsisak rekonstrukciója aranyozott galvanoplasztika lett. Sportlovas sisak A görögöknél használták ezt a típust a klasszikus korban, a sportjátékok alkalmával. Ábrázolásuk megjelent Kr. e. II. sz. elején, a pergantoni királyság területén mint a görög harcosok viselete, az Athena Polias Nikophoros templom reliefjein. A rómaiak a köztársaság- kortól a császárkor végéig használták. Robinson nevezte el, illetve dolgozta ki a két részből álló (tarkósisak és ehhez kapcsolódó maszksisak) tipológiáját.1 Az ő besorolása alapján a restaurálásra került sisak a sportlovas sisakok G típusába tartozik, őrzési helye a Magyar Nemzeti Múzeum, kora: II. század vége, III. század eleje2,3. Leltári száma: 54.5.68. A tárgy Magyar Nemzeti Múzeumba kerülésének körülményei A restaurálás tárgyát képező tarkósisak a Del- haes-gyűjteménnyel 1902-ben jutott a Magyar Nemzeti Múzeumba. Valószínűleg a Vaskapunál találták. Az erősen sérült állapotú tarkósisakhoz tartozó maszksisak nem került elő. Ennek a hagyatéknak az anyagában, mely csak fegyverből 700 válogatott darabot tartalmazott, ami ma is a fegyver-, illetve a régészeti gyűjteményt gazdagítja4 (1. kép), került a sisak a Magyar Nemzeti Múzeumba, s ábrázolása szerepel már A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene című emlékkönyvben, a mainál még sokkal kevesebb hiányossággal.5 (2. kép) A sisak készítéstechnikája Kocsis Lászlóval, a római gyűjtemény gyüjte- ményvezetőjével vitatkoznom kell abban a kérdésben - amelyet a kandidátusi értekezésében fejtett ki hogy a vizsgálat tárgyát képező sisak domborítással készült volna. Véleményem szerint préselték. Ennek nyomait leginkább a sisak taréjának elején lévő sason láthatjuk, ahol az anyag tipikusan csak préseléskor keletkező, párhuzamos, hosszanti szakadásai jelentkeznek. (3. kép) A sisak oldalait díszítő két kígyó feje, illetve a fej alatti rövid testdarab körplasztikában emelkedik ki az alapsíkból. Ezt dóm1. kép. Delhaes István 45
