Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Vizsgálatok - Kastaly Beatrix - Schramkó Péter: Vizsgálatok a gyöngyösi könyvlelet etilén-oxidos fertőtlenítése után
Ezek az eredmények azt mutatták, hogy az etilén-oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagok etilén-oxid-kibocsátása, még többszöri friss levegővel való átöblítés után is, ténylegesen létező jelenség. Ez felhívta a figyelmet arra, hogy az etilén- oxiddal fertőtlenített könyvtári anyagokat célszerű zárt, de jól szellőztetett helyre vinni, ahol a levegő etilén-oxid-koncent- rációját rendszeresen lehet mérni, és az anyagot csak akkor szabad a raktárba visszavinni, ha a helyiség levegőjének etilén-oxid koncentrációja tartósan az egészségügyi határérték alatt van. Magyarországon ez az érték 1 mg/m3 (kb. 0,6 ppm), vagyis 60%-a az amerikai értéknek. Az ÁNTSZ munkaegészségügyi vizsgálatai A ferences rend budai székhazában a könyvek ideiglenes elhelyezésére szolgáló helyiségben végzett az ÁNTSZ Fővárosi Intézete Foglalkozásegészségügyi laboratóriuma - Schramkó Péter felkérésére - június 11-én levegővizsgálatot. A fél órán és az egy órán keresztül vett levegőminták nem tartalmaztak kimutatható mennyiségű etilén-oxidot, csak a kétórás mintavételi idővel vett levegőmintából lehetett kimutatni kis mennyiségű, 0,07 mg/m3 etilén-oxidot. A hat hónap elteltével további munkaegészségügyi aggályokat vetett föl az etilén-oxiddal fertőtlenített anyag egyes darabjai restaurálásának megkezdése. Magyarországon eddig senki sem vizsgálta, hogy a könyvekben előforduló porózus szerves anyagok, tehát a papír, bőr, vászon, pergamen és fa milyen mértékben és mennyi ideig tartják vissza a gázmaradványokat, és azt sem, hogy az esetleg visszamaradó fertőtlenítő anyag a restaurátor munkavégzése közben szennyezi-e a munkakörnyezetet, és ezáltal veszélyezteti-e a restaurátor egészségét. Az első kérdést illetően az idézett szakirodalmi adatok rendelkezésre álltak (1), de a második, gyakorlati problémára csak egy munkaegészségügyi vizsgálat során kaphattunk választ. A könyveket alkotó anyagok és a bemutatott adatok ismeretében arra gondoltunk, hogy az anyagok által megkötött etilén-oxidnak csak egy része távozhatott el a fertőtlenítő kamra szellőztetése és a tárolóhelyen való tartózkodás alatt, és hogy az anyagokban bennmaradt etilén-oxid majd a könyvek restaurálása és használata (mozgatása, kinyitása, lapozása) során fog kilépni a légtérbe. Mivel ilyen tapasztalatokkal az irodalomban még nem találkoztunk, szükségesnek tartottuk egy - a restaurálási gyakorlatot minél jobban megközelítő körülmények között lefolytatott - levegőszennyezettségi vizsgálat elvégzését, amely a restaurátor által majdan beszívott levegő etilén-oxid koncentrációjának mérésére vonatkozik. A vizsgálatot az Ars Álba Bt. megrendelésére az ÁNTSZ Fővárosi Intézete Foglalkozás-egészségügyi Laboratóriumában dr. Réffy Józsefné laboratóriumvezető vegyészmérnök és Horváth Tibor vegyésztechnikus végezte el. A továbbiakban felhasználtuk a Réffy Józsefné által készített vizsgálati jegyzőkönyvet. A mintavétel körülményei és módja A levegő mintavétel alatt alkalmazott restaurálási műveleteket Schramkó Péter határozta meg, és az Országos Széchényi Könyvtár három restaurátorával közösen végezte ezeket el. A restaurálási műveletek a következők voltak: 1. a könyv szétszedése ívekre, majd a lapokról a porszerű szennyeződés és a penészgomba- maradványok lesöprése ecsettel (száraz tisztítás); 2. a szárazon megtisztított könyvből húsz lap mosása langyos vízben, többször cserélve a vizet (nedves tisztítás), majd a lapok szárítása levegőn, szívópapírok között; 3. a nedves lapok szárítása hajszárítóval és vasalása vasalóval (ezt a műveletet azért alkalmaztuk, hogy mérhető legyen a hő hatása az etilén-oxid leadására). 133
