Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurátori felmérés - Harsányi Eszter - Kurovszky Zsófia - Vadnai Erika - Kriston László: Beszámoló egy thébai nemesi sír (TT 65) restaurátori felméréséről
4. kép. Imiszeba dédmamája a rokonok életnagyságú ábrázolásai közül. A sérülések között jól látható, hogy a kopt szerzetesek - démonoktól való félelmükben hogyan rongálták meg a figurális festményeket. A feltárási munkákkal párhuzamosan, 1997 tavaszán kezdtük meg a sír restaurálásának előkészítését. A Thébában töltött két és fél hét alatt elvégeztük a keresztterem jelenlegi állapotának részletes felmérését és dokumentálását, illetve igyekeztünk megszerezni a legtöbb ismeretet a falképek készítési módjáról és a felhasznált anyagokról. A sírban töltött első néhány nap szemlélődéssel és az észrevételek lejegyzésével telt. A hőmérsékletet és relatív páratartalmat mérő műszerek a falképek számára ideális klímaviszonyokról tanúskodtak. A sír különböző pontjain mért hőmérséklet 23,5 és 24,5 °C között, az RH 39 és 40% között ingadozott.10 A sziklasírnak nincs természetes megvilágítása, így az UV-sugárzás káros hatása sem mutatkozik. Nem véletlen tehát, hogy a több mint 3000 éves falfestmények viszonylag jó állapotban maradtak fenn. A bejáraton beszűrődő kevés fényt hamar elnyeli a sötétség, ezért először meg kellett oldani a munkánk elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges villanyáram bevezetését, ami nem csekély nehézségbe ütközött. A feszültség gyakran ingadozott, és az áram a legváratlanabb pillanatokban szűnt meg teljesen. A felmérések és a felvételek elkészítése 2.1. A sír restaurátori felmérése sajnos nem csak az első pillanatban tűnt nehéz feladatnak. Mindennap újabb és újabb problémákat okoztak a terepviszonyok, a talaj egyenetlensége, az állványzat hiánya és a mindenre azonnal lerakódó finom szemcséjű por. Ilyen körülmények között láttunk hozzá a fototechnikai vizsgálatokhoz az ultraibolya, a látható és az infravörös sugárzási tartományban. Ultraibolya-megvilágítással a kiválasztott részletekről lumineszcens felvételeket készítettünk, amelyhez csak a bejáraton keresztül beszivárgó fényt kellett megszüntetnünk. A szabad szemmel azonos színűnek látszó anyagok - mivel eltérően lumineszkáltak - így váltak elkülöníthetővé. A látható tartományban normál és irányított megvilágítással készítettünk fényképeket. Normál megvilágítással részletesen rögzítettük a festett réteg állapotát, a jellemző hiányokat, kitöréseket, az elkenődéseket, a kopt beavatkozások nyomait, a szennyeződéseket és a kopásokat, valamint a falképek ikonográfiái programját és a mintavételek helyeit. Az irányított megvilágítású felvételeken jól láthatók a festékréteg kipergéséből, sziklatöredékek kieséséből származó hiányok, valamint a falképek alapjául szolgáló besimító réteg egyenetlensége, és a szikla kifaragásához használt véső nyomai (5. kép). Az infrafelvételeket 1050 nm-ig érzékeny infrakamerával készítettük és videofilmen rögzítettük. A felvételek kiértékelése még tart. 10
