Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Beöthyné Kozocsa Ildikó: Adalékok Mátyás király kódexeinek kötéseihez
3. kép. Az OSZK Cod.Lat.241. jelzetű corvina festett metszése (restaurálás előtt) 4. kép. A Budapesti Egyetemi Könyvtár corvináinak festett metszése Végh Gyula rajzáról készült felvételen Következtetések Az eddig feltárt anyagvizsgálati és kötéstechnikai adatok alapján még korai volna teljes biztonsággal állítani, hogy a corvinákat egyetlen műhelyre jellemző módon kötötték be. Szükségesnek látszik - látókörünket kiszélesítve — a külföldi gyűjteményekben őrzött kódexeket is megvizsgálni. Mégis, ha az eddig megismert adatokra összpontosítjuk figyelmünket, szembetűnő azonosságokat, jellegzetességeket fedezhetünk fel mind a kötések során felhasznált anyagok, mind a könyvkötői módszerek vonatkozásában. A kódexek aranyozásának egészen egyedi stílusa szintén megerősíti azt a korábbi vélekedést, hogy Mátyás király számára a budai várban lévő könyvkötő műhely készítette a bőr- és bársonykötéseket. Sokan feltették a kérdést: kik voltak Mátyás könyvkötői? A korábbi nemzetközi és hazai szakirodalomban egyetlen név merült fel eddig: Lucas Coronensis neve. Ennek magyarázata az, hogy a párizsi Bibliothéque Nationale egyik görög kódexének egykori kötéstábláján szerepelt a szignatúrája. Eszerint „illigator librorum Budensis”, tehát budai könyvkötő volt. Ez azonban nem bizonyíték arra nézve, hogy Mátyás könyvkötője lett volna. Balogh Jolán a megjegyzés valódiságát is megkérdőjelezi.8 Koroknay Éva sem véli bizonyítottnak Lucas Coronensis királyi könyvkötő voltát, szerinte egyike volt a „számos XVI. századi budai könyvkötő”-nek.9 Az említett párizsi kötés 1500 körül készülhetett, Mátyás pedig 1490-ben meghalt, így ezért sem lehetett az ő könyvkötője. Rozsondai Marianne szerint - ellentétben Balogh Jolán vélekedésével - a kódex kötése valóban Lucas Coronensis munkája, és a budai vaknyomásos reneszánsz kötések típusába tartozik.10 Koroknay Éva lehetségesnek tartja, hogy a corvinák könyvkötője keleti mester volt, ő ugyanis egyiptomi helyszíni kutatásai alapján bebizonyítja, hogy a corvinakötések díszítményei feltűnő rokonságot mutatnak a kairói szőnyegek mintázatával.11 Keleties ízlésre vall a könyvtáblák dús aranyozása, a díszítmények centrális elrendezése, a színes - kék és sárga - rátétek alkalmazása. Egyedi és különleges a néhány köteten látható színes papíralátétek és bőrkivágatok megjelenése (pl. a Damascenus-corvinán). Ez utóbbi díszítési mód nem fordul 108
