Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Beöthyné Kozocsa Ildikó: Adalékok Mátyás király kódexeinek kötéseihez

elő sem az egykorú olasz, sem az egyéb műhelyekből származó magyar reneszánsz kötéseken.

Az eddig feltárt adatok alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy keleti technikával bekötött eredeti corvina kötés nincs - kivételek azok a görög kódexek, amelyeket Mátyás király már be- kötötten vásároltatott. A corvinák kötéseinek technikája a nyugati kötésmódhoz - leginkább az olaszhoz - áll közel, és távolról sem hasonlítható a jellegzetes keleti kötésmódhoz.

A könyvkötő mester könnyebben elsajátíthatja a keleties (vagy bármilyen) ornamentikát, ha van előtte másolható példa, mint a kötéstechnikát (utóbbi ugyanis hosszú tanulás és gyakorlás eredménye), így lassabban is változik, mint a díszítési stílus. Ezért nem valószínű, hogy Mátyás király könyvkötője keletről jött mester lett volna.

Egyelőre tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a királyi udvar könyvkötője olyan mester volt, aki egyaránt jól ismerte a nyugati és a keleti könyvdíszítési stílusokat - és ismereteit rendkívüli ízléssel felhasználva - munkáival újat és egyénit alkotott. (5. kép)

A háborúk pusztítása - sajnos - eltörölte a királyi műhely és felszerelésének nyomait, csak néhány érdekes emléket hagyván az utókornak.

JEGYZETEK

1 Bibliotheca Corviniana — 1490-1990

Nemzetközi corvinakiállitás az Országos Széchényi Könyvtárban Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 1990.

Csapodi Csaba és Csapodiné Gárdonyi Klára bevezető tanulmánya

2 Ipolyi Arnold: Mátyás király könyvtára maradványainak felfedezése 1862 = Magyar Könyvszemle 1878. 111. 115. 1.

3 Rátli György: A corvina önálló könyvkötési stílusa. Magyar Könyvszemle 1897. III. 250-265. p.

4 Végh Gyula: Corvin kötések. Klny. a „Mátyás király Emlékkönyv”-ből. Bp. 1940. 282. p.

5 Hunyady József: A magyar könyvkötés művészete a mohácsi vészig. Bp. 1937. 38-55. p.

109

5. kép. Az OSZK Cod.Lat.427. jelzetű corvina elötáblája