Műtárgyvédelem 27., 2000 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Beöthyné Kozocsa Ildikó: Adalékok Mátyás király kódexeinek kötéseihez
ADALÉKOK MÁTYÁS KIRÁLY KÓDEXEINEK KÖTÉSEIHEZ Beöthyné Kozocsa Ildikó Összefoglalás: A szerző röviden ismerteti a Bibliotheca Corviniana gyűjtőkörét, majd a könyvtár sorsát Mátyás király halála után. Leírja, milyen állapotba kerültek azok a kódexek, amelyek 300 évig a konstantinápolyi Topkapi kincstár nedves pincéiben feküdtek. 1877-ben 35 kódex - közöttük 12 hiteles corvina - a budapesti Egyetemi Könyvtárba került, ahol megfelelő kezelés és tárolás hiányában állapotuk tovább romlott. 1980-ban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) budavári restaurátormühelyében elkezdődött a corvinák restaurálása, az ún. Corvina-program, amelynek keretében az OSZK tulajdonában lévő kódexeket is helyreállították. A restaurálás folyamán sor kerülhetettt a corvinák kötéseinek technikai vizsgálatára. A Magyar Nemzeti Múzeum szakembereinek bevonásával megtörtént a kódexeket felépítő anyagok elemzése, azonosítása. A szerző ismerteti az anyagvizsgálatok eredményét, valamint a feltárt kötéstechnikai adatokat. A tanulmányt a corvinákról készült rajzok és fényképek illusztrálják. A könyvtár gyűjtőköre és a corvinakötések jellemzői Mátyás király könyvtára a XV. században Európa egyik legjelentősebb könyvgyűjteménye volt. Tartalmában is a legmagasabb színvonalat képviselte. Az utókornak csak elképzelései voltak arról, hány kötetből állhatott a nagy gonddal összeválogatott gyűjtemény. Valamikor több tízezerre becsülték, a kutatások mai állása szerint ez a szám alig haladhatta meg a kétezerötszázat. Gyűjtőkörét tekintve, a Biblioteca Corvinianaban megtalálhatók a középkori skolasztikusok, valamint az antik, latin és görög szerzők, a kortárs humanisták müvei, egyházi vonatkozású munkák, de nem hiányoznak az építészet, a természettudomány, csillagászat és hadtudomány legkorszerűbb művei sem. Mátyás leginkább kéziratokat gyűjtött, de könyvtárában volt néhány nyomtatott könyv is, sőt tudomásunk van magyar nyelvű munkákról is, utóbbiakból azonban egy sem maradt fenn. A Budán működő kódexmásoló műhely tevékenységén kívül tudós humanisták tervszerű és szakszerű gyűjtőmunkája révén is gyarapodott a könyvtár. Mátyás nemcsak létrehozója e gyűjteménynek, hanem maga is olvasója, számos műnek ihletője is volt, müveit humanista, aki jelentős latin nyelvű levelezést hagyott hátra. A könyvtár fejlesztésében legnagyobb érdemei Mátyás király könyvtárosának, Taddeo Ugoletónak voltak, aki Corvin János nevelője is volt. Az ő működésének idejére tehető a könyvtár berendezésének elkészítése, amely berendezést elsősorban Naldo Naldi dicsőítő költeményéből ismerjük. A budai palota Dunára néző keleti oldalán az első emeleten, a királyi kápolna mellett volt a könyvtár helyisége, később ehhez még egy újabb terem csatlakozott. Két ablak között állt a király aranyos terítővei letakart heverője. A falak mentén aranyozott polcok három sorban. Ezeken feküdtek, első táblájukra fektetve a szakok szerint csoportosított kódexek. A por ellen színes függönyök védték a köteteket. A polcok alatt zárt, faragott szekrényekben volt a többi könyv. Ugoleto érdeme a corvináknak címerrel való ellátása. A legtöbb kódex két ismertető jegye: Mátyás, illetve felesége, Beatrix címere, valamint ajellegzetes, ún. corvinakötés. A corvinakötések mind a magyarországi, mind az európai kötéstörténet külön fejezetét alkotják. Az aranyozott címeres, esetenként festett, bőrberakással, bőrmetszéssel díszített kötéseken kívül kisebb mennyiségben fennmaradtak csatokkal, véretekkel ellátott színes se101
